A 2025-ös teljes kiszáradás legmelegebb napjaiban a „Vizet a tájba” szlogen ismét üdítő délibábként hathat az átlag felhasználóra, azonban míg vidéken már néha pislákol valami reménysugár, Budapest székesfővárosban annál reménytelenebbnek tűnik a helyzet.
A cikksorozat első részét itt találod.
Egyre többen gondolják úgy, hogy a városi levegő lehűtésének egyik hatékony eszköze lehet a vízfolyások, patakok, a Duna, a vízi és vizes élőhelyek rehabilitációja, elég csak a Rákospalotai hódláp megmaradásáért történő kora tavaszi összefogásra gondolni. A pesti oldal szimbolikus kisvízfolyása a Rákos-patak, és mint ilyen, gyakran kerül reflektorfénybe. Kevesen tudják azonban, hogy a budai oldal is büszkélkedhet egy ikonikus kisvízfolyással, amely a történelem évszázadai során félig a föld alá, és ezzel lassan a feledés homályába is merült, ez a patak nem más mint az Ördög-árok.
Földrajzát tekintve a Nagykovácsi-medencében ered és 21 kilométert tesz meg a festői hegyek között, majd pedig keresztülhalad a budai belvároson. De hol? – teszi fel a kérdést a fesztiválokra látogató egyszerű turista, aki csak komolyabb oknyomozások árán tudhatja meg azt, hogy Buda városának egykori patakját a Pasaréttől (61-es villamos Akadémi megállója) a Döbrentei térig a föld alá rejtették az idők folyamán.
