Déli fényes bodobács - őshonos istenverése lepte el a magyar tarlókat

Vigyázó szemeiteket a repce növényvédőszer-kínálatra vessétek

A klímaváltozás következtében lassan, de biztosan elmozduló klímazónák hatására immár menetrendszerűen talál meg minket, mezőgazdászokat az aktuális invazív rettenet. Szerencse, hogy a klímaváltozás elleni harc részeként a növényvédőszereket is folyamatosan kivonják, így legalább védekezni sem fogunk tudni ellene.

Lássuk, jövőre mi eszi meg a repcédet?!

Olvasó által beküldött kép, a leírás alapján a jószágot déli fényes bodobácsként azonosította

Nysius cymoides, magyarul déli fényes bodobács, a Lygaeidae család tagja, azon belül az Orsillinae alcsaládba tartozik. Ez a csoport hőigényes fajairól és hirtelen felszaporodásra való képességéről ismert. A Nysius nemzetség világszerte több mint száz fajt számlál, a mi közvetlen környezetünkben tizenöt fordul elő.

Elterjedés és terjedési hajlam

A déli fényes bodobács Európában, Észak-Afrikában és a Közel-Keleten széles körben elterjedt. Megjelenését leggyakrabban meleg, száraz nyarakhoz kötik, amikor a populációk képesek gradálni. Általában egynemzedékes, és imágóként telel át. Az utóbbi években több kutatás is bizonyította, hogy a faj elterjedése és jelentősége erősen összefügg a gazdanövények változásával és az agronómiai körülményekkel.

Dokumentált előfordulások és kártétel

• Olaszország (Veneto régió, San Donà di Piave) – másodvetésű szója (Glycine max) állományban 2017-ben és 2018-ban súlyos gradációt figyeltek meg. A kártétel mértéke extrém volt, egyes növényeken akár 250 egyed is előfordult, ami hervadást, sárgulást és teljes növénypusztulást okozott. A kutatók kimutatták, hogy a populáció méretét nagymértékben befolyásolta az elővetemény: repce (Brassica napus) után tömegesen jelent meg, míg búza (Triticum aestivum) után gyakorlatilag nem volt észlelhető.

• Franciaország (Centre-Val de Loire régió) – 2015-ben repceállományban súlyos pusztulást okozott. A feljegyzések szerint az imágók és a lárvák szívogatása következtében a növények elszáradtak, ami a terméskiesést közvetlenül okozta.

• Olaszország (Emilia Romagna régió, San Giorgio Piacentino) – 2014-ben quinoa (Chenopodium quinoa) kísérleti állományban észlelték. A virágzatokat 1–5 imágó fertőzte, ami újdonság volt az európai quinoatermesztésben.

• India (Uttar Pradesh, Mainpuri kerület) – 2017-ben először mutatták ki kamilla (Matricaria chamomilla) állományban. Gazdasági kár itt még nem következett be, de a faj jelenléte jelzi a lehetséges jövőbeli problémát.

• Irán (Gonbad-e Qabus, Hormozgan tartomány) – a faj már régóta ismert a repce kártevőjeként. Laboratóriumi vizsgálatok kimutatták, hogy a különböző hibridek eltérően viselik a fertőzést: a Hayula401 és az RGS fajták ellenállóbbnak bizonyultak, míg a Hayula60, Hayula420 és Hayula50 inkább hajlamosak voltak a fertőzésre.

• Ugyanitt az akácia (Acacia tortilis) telepítéseknél is azonosították kártevőként. Itt a szívogatás mellett mézharmatot is termelt, ami elősegítette a korompenész kialakulását.

Vagyis gazdasági jelentősége nem mindenhol azonos. Van, ahol szinte észrevétlen marad, és van, ahol egy egész állományt képes megtizedelni. A különbséget leginkább az határozza meg, hogy milyen körülmények közé kerül a rovar, és mennyire találja „ízletesnek” a növényt.

Gazdanövénykör

A gazdanövénykört áttekintve ez akár a tökéletes vihar kezdete is lehetne. A jelentősebb kultúrákat támadja, köztük az évről-évre nehezebben védhető repcét, de számos gyomnövényen is képes fennmaradni. Egyszóval: egy tőről metszett, polifág kártevő.

A szakirodalomban fellelhető gazdanövényfajok. A zöldeket szinte biztosan látogatja, a pirosakat vagy látogatja, vagy nem, az kicsit lötyög

Védekezési lehetőségek – mit tehet a gazda?

Nincs egyszerű, egyetlen megoldás. A védekezés kulcsa az agrotechnikai tényezők tudatos alakítása.

• Elővetemény-hatás:
  A szójaállomány példája sugallja, hogy repce után sokkal nagyobb eséllyel bukkan fel tömegesen a rovar szójanövényen, míg búza után gyakorlatilag nem volt jelen a szóján. Ez konkrétan azt jelentheti, hogy a vetésforgó megtervezésével jelentősen csökkenthető a kockázat.

• Fajtaválasztás:
  Az Iránban végzett vizsgálatok megmutatták, hogy a helyes fajtaválasztás a megoldás része lehet. Érdemes lehet a vetőmagosoknál feltenni erről néhány kérdést, van-e információjuk róla, hogy az általuk forgalmazott fajták vagy hibridek hogyan viselkednek a kártevővel szemben.

• Gyomkontroll:
  Polifág kártevő lévén a gyomos szegélyekből is átjöhet, ezért a védekezést és főleg a monitoringot érdemes a táblán kívüli területekre is kiterjeszteni.

• Tarlók:
  A repcetarlók gyors bedolgozása is segíthet. Aki notill, vagy takarónövényezik, az konzultáljon növényorvosával vagy agronómusával, (hogy a vetésforgó és a terepszemlék fényében fennáll-e a veszélye a kártevő megjelenésének), utána pedig érdeklődjön takarónövény-értékesítőjénél vagy regeneratív tanácsadójánál, hogy van-e teendő.

• Megfigyelés:
  Több tanulmány is hangsúlyozza, hogy a kártétel rendszerint hirtelen gradáció formájában jelentkezik, ezért a termelők számára a folyamatos ellenőrzés a legbiztosabb módszer, amellyel időben be lehet avatkozni.

• Időjárás:
  A nyüves rajong a száraz-meleg időjárásért, ezért az aszályos években számíhatunk rá. Tehát mostantól nagyjából örökké velünk lesz.

• Kémiai védekezés:

  Ami még engedélyezett a repcében egyáltalán, az potenciálisan viheti. Szúró-szívó szájszervű rovarként a felszívódó szerek is jók lehetnek ellene, a megjelenés tömeges jellege miatt pedig a taglózó hatású piretroidok is működhetnek. Ne feledjük, hogy az imágó telel! Akit rajzáskor nem csípünk nyakon, az fogja jövőre indítani a fertőzést!

Tanulság

Ahogy Lang Balázs is kiemelte: nem csak az idegenhonos kártevők jelenthetik a problémát. Az időjárási viszonyok változásával eddig ártalmatlannak tűnő, őshonos fajok is potenciális kártevőként kezdhetnek viselkedni. Legyünk résen!

Képek + videó Tőletek - Országszerte a megjelenésről