A déli fényes bodobács (Nysius cymoides) tömeges fellépése Magyarországon – 2025
Közérdekű: Lang Balázs, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara alelnöke levelének változatlan utánközlése
Amint korábbi levelemben is ismertettem, 2025 júliusában több megyei szervezet is jelezte, hogy lakossági és termelői megkeresések szerint helyenként szokatlan módon „poloskák jelennek meg tömegesen”. Először Bács-Kiskun megyéből érkeztek hírek, majd Fejérből és Tolnából is több észlelés történt. A Tolna megyei megfigyelések már értékes kultúrák veszélyeztetettségéről szóltak: fűszerpaprika, őszibarack, napraforgó és kukorica állományokban találták meg a rovarokat, később pedig magtárakban is feltűnt. Volt, ahol a lakóházak környékén hatósági szemlék után rovarirtást is végeztek. A faji identifikációját követően kiderült, hogy a kártevő a bodobácsok családjába tartozó, eddig természetes faunaelemként ismert déli fényes bodobács (Nysius cymoides). A rovar károsító potenciájának szabadföldi megfigyelésekre és szakirodalmi forráselemzésre alapozott felmérését Dr. Keszthelyi Sándor egyetemi tanár, és Laposa János Tolna megyei kamarai tagjaink kezdték meg, mivel e bodobácshoz kötődő hazai agro-zoológiai ismeretanyag napjainkig nem állt rendelkezésre (összefoglaló tanulmányuk az Agrofórum októberi számában várható).
A mostani információink szerint a jelenségre Tolna, Bács-Kiskun, Fejér, Somogy, Baranya, CsongrádCsanád és Pest megyében figyeltek fel, tehát az ország középső és a déli része érintett.
Az első felvételezések szerint a természetes növénytársulások mellett a betakarított repceterületek tarlója lehetett a gradáció kiindulópontja, ahol az árvakelésű repcén erősödve vándoroltak tovább a környező lakóterületekre, a szántóföldi és kertészeti kultúrákra. A termesztett növények potenciális veszélyeztetettségét már jelezte migráló rovartömeg által ellepettruderális gyomnövényzet elpusztulása. A polifág kártevő repcéről, napraforgóról és szójáról könnyen váltott paprika- és kukoricatáblákra, de zöldségeken és gyümölcsösökben is megfigyelték, továbbá betárolt repcén is tömegesen előfordult.
A kártétel tünetei a leveleken és terméseken a táplálkozásuk nyomán kialakuló apró, sárgás-barna szúrásnyomok, foltok és szövetelhalások. A palánták turgorukat vesztik, a magképződés zavart, napraforgón károsodnak a kaszatok, paprikában és kukoricában súlyos minőségi veszteségek jelentkezhetnek.
Egyedfejlődése kifejléssel történik. Feltételezhetően a rovarnak hazánkban évente egy generációja fejlődik ki, és az mágók telelnek át. A faj csoportosan fordul elő, kolóniáit különböző fejlettségű nimfák és szárnyas imágók együttese alkotja. Jellemző rájuk a „hangyaszerű nyüzsgés”, a gyors mozgás, jól repülnek. Aktivitásuk a meleghez kötődően fokozódik, míg estére a növényzet rejtekeibe húzódnak.
A populációk ugrásszerű felszaporodásához a megfigyelések szerint nagy lökést adhat a betakarított repcetarlókon nagy felületen kelő árvakelésű repce, de a mustárt is kedvelik.
A gradáció és a fellépő kártételek közvetlen összefüggésben állnak az egyre kitartóbb nyári hőséggel, az arid klímajellemzőkkel. Ez jól példázza, hogy az éghajlatváltozás következtében korábban háttérben élő, őshonos fajok is rövid idő alatt jelentős kártevővé válhatnak.
A védekezés alapja a megelőzés: repcetarlók mielőbbi bedolgozása, gyomnövények visszaszorítása, veszélyeztetett kultúrák környezetének rendezése. Nagy egyedszám esetén indokolt lehet a kémiai beavatkozás, amelyet a tömeges jelenlét idejére, a meleg nappali órákra célszerű időzíteni. Tapasztalatok szerint riasztó hatású számukra a pirogénsav (faecet), inszekticidként pedig a felszívódó (pl. flupiradifuron, cyazypyr) és kontakt (pl. deltametrin, cipermetrin) készítmények kombinált kijuttatásától várható hatékonyság.
Összességében a Nysius cymoides 2025-ös fellépése figyelmeztetés: nemcsak az idegenhonos fajok jelenthetnek növekvő veszélyt, hanem az őshonos faunaelemek is, ha a környezeti feltételek számukra kedvezően változnak. A jövő növényvédelmében ezért kiemelt figyelmet kell fordítani az őshonos kártevők monitoringjára is
Közérdekű: Lang Balázs, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara alelnöke levelének változatlan utánközlése
Kép:
https://www.researchgate.net/figure/Nymph-of-Nysius-cymoides-fifth-instar-A-dorsal-view-and-B-ventral-view-Colour_fig4_334268978