Miért lett az eurázsiai kontinens a modern civilizáció motorja? Miért nem Afrika, Észak- vagy Dél-Amerika? Jared Diamond szerint nem az emberek voltak különbözőek, hanem a környezetük. A Guns, Germs, and Steel (1997) című könyvében felvázolt elméletét sok kritika érte a földrajzi determinizmusa miatt, de agrárszemmel nézve meglepően józan és logikus érvrendszert kínál.
Miért volt Eurázsia előnyben?
Amikor a mezőgazdaság történetéről beszélünk, ritkán gondolunk arra, hogy egy kontinens alakja is beleszólhat a történelem menetébe. Pedig Eurázsia pont emiatt került előnybe. Ez a hatalmas földrész ugyanis kelet–nyugati irányban terpeszkedik, és ez mezőgazdasági szempontból valóságos főnyeremény.
Miért? Mert az azonos szélességi körök mentén az éghajlat, az évszakok váltakozása és a nappalok hossza is hasonló. Ez azt jelenti, hogy ha valahol – mondjuk a Közel-Keleten – háziasítanak egy haszonnövényt vagy állatot, az nagyobb eséllyel boldogul majd keleten és nyugaton is, különösebb alkalmazkodás nélkül.
