🥔 Kihagyott ziccer: termésritkítás burgonyában?
Fekete Technológia Podcast 61.
A legutóbbi Fekete Technológia adásban a GuardenAI-os srácokkal beszélgettünk. Az ő bizniszük egy önjáró ültetvényrobot, ami (egyelőre) burgonya kultúrában, (egyelőre) burgonyabogarakat lő ki… LÉZERREL.
A beszélgetés során felvetődött, hogy ha már úgyis ott járőrözik a gép az ültetvényben, rajta a lézerrel, akkor miért nem lövi ki a burgonya virágait is? Hiszen a burgonya botanikai értelemben vett termése nemhogy nem ehető, de kifejezetten mérgező is. Minek fordítson ezeknek a mérgező bogyóknak a megérlelésére vizet és erőforrást a növény, ha a virágokat is ki lehetne lőni lézerrel? Na de ki hallott már termésritkításról burgonyában? Ennek járunk utána.
A virágok ára: verseny a gumókkal
A burgonya (Solanum tuberosum) nem virágdísznövény – meglepetés! A virág és a termés biológiai szempontból természetes része az életciklusának, de mezőgazdasági szempontból felesleges energiafogyasztó, ugyanúgy „asszimilátum-fogyasztó szerv”, mint a gumó, de a gazdasági haszon szempontjából versenytárs.
Egy Etiópiában végzett kísérlet szerint, amelyet Eastern Tigray térségében (Maymegelta, 2492 m tengerszint feletti magasságban) végeztek, a virágok bimbó stádiumban való eltávolítása jelentősen növelte a piacképes gumók számát és tömegét.
Virág bimbós stádiumban eltávolítva: 30,25 t/ha
Virág teljes virágzáskor eltávolítva: 26,21 t/ha
Nem eltávolított virág (kontroll): 21,22 t/ha
Egy hasonló etióp kísérletet Debre Markosban végeztek, ami megerősítette ezt: a bimbó eltávolítása háromszori bakhátképzéssel kombinálva hozta a legnagyobb piacképes termést.
Kontroll (nincs virágeltávolítás, csak 1× bakhát): 20,40 t/ha
Virágeltávolítás virágzáskor (nem bimbóban!) + 3× bakhát: 27,17 t/ha
Milyen szakaszban érdemes virágot eltávolítani?
A válasz egyértelmű: a bimbó stádiumban történő eltávolítás a leghatékonyabb. Ekkor a növény még nem fektetett energiát a virágba és termésbe, így az asszimilátumok korán átirányíthatók a föld alatti részekbe.
Piacképes gumók száma (db/tő):
Kontroll (virágeltávolítás nélkül): 7,15
Bimbóeltávolítás (bimbó állapot): 10,07
Növekedés: +40,7%
Nagy méretű gumók száma (db/tő):
Kontroll: 3,05
Bimbóeltávolítás: 4,48
Növekedés: +46,9%
3. Gumók szárazanyag-tartalma (%):
Kontroll: 24,58%
Bimbóeltávolítás: 29,04%
Növekedés: +4,46 százalékpont, ami ~18,1%-os relatív javulás
Ezzel szemben a teljesen kinyílt virágok eltávolítása már kisebb hatású, és a kontrollhoz képest is csak mérsékelt hozamnövekedést eredményezett.
Mi a helyzet a környezeti tényezőkkel?
Észak-Dakotában két helyszínen (Oakes – öntözött; Grand Forks – száraz) végeztek kísérleteket. Az eredmény azt mutatta, hogy a virágeltávolítás hatása erősen környezeti tényezőfüggő. 1987-ben az ND860-2 klónnál 39%-kal nőtt a hozam az öntözött területen, míg a szárazság sújtotta években és fajtáknál a hatás elmaradt. A virágeltávolítás tehát nem csodafegyver, hanem célszerű beavatkozás megfelelő körülmények között.
Megjegyzendő még, hogy az ND860-2 egy rendkívül termékeny, virág- és terméshozó klón, amelynél az asszimilátum-áramlás erősen eltolódhat a gyümölcsök felé. Így ezeknél a fajtáknál a virágeltávolítás hatása még erősebb lehet.
Mennyire perspektivikus ez?
Ahogy mondani szokták: attól függ.
A kutatási eredményeket elnézve inkább az a furcsa, hogy ezt még nem csináljuk. Az idézett cikkek között van Q4-es és Q2-es is, tehát elég vegyes. Az is kérdés, hogy az afrikai eredmények mennyire adaptálhatók hazánkban – valószínűleg egyre inkább.
Ugyanakkor azt is látjuk, hogy csak megfelelő vízellátottság mellett van értelme a virágritkításnak, Magyarországon pedig öntözés ügyében éppen mostanában kezdünk a fejünkhöz kapni. Bár az is igaz, hogy a burgonyakultúrát valamivel hajlamosabb öntözni a magyar gazda, mint más kultúrákat.
Munkaszervezésileg sem egy leányálom nagy területen, egész nap a napon, kétrét görnyedve csipkedni a virágbimbókat, kézzel… Erre ma már lehetetlen munkaerőt találni – pláne megfizetni.
Kémiailag is macerás lehet, ugyanis bár termésritkításra alkalmazható készítmények elérhetők, általában gyümölcskultúrákban vannak engedélyezve - burgonyában aligha.
A dolog végére azt gondolom, egyszerű pontot tenni: mindenkinek, akinek van burgonyás érdekeltsége, ültessen a kertbe két sort, egyikről csipkedje le a bimbókat, a másikról ne, aztán ősszel mérje le az eredményt. Ha tapasztal érdemi változást, akkor utána van értelme elgondolkodni, hogyan skálázható-e fel a történet az ültetvényre. Ha gondolod, akár segítünk is benne!
Felhasznált irodalom
 | A guest post by
|
Nagyon érdekes cikk volt, köszönjük!
Csak a vegével nem értek teljesen egyet, egy ismétlések nélküli, standardizálatlan körülmények között vegrehajtott "kísérletből" nem érdemes kiindulni. Nem lesz felskálázható.
Nagyon hasznos cikk, csak hát a végére tényleg nem adott megoldást. Hogyan lehetne megoldani a virágszárítást? A burgonya virágzásának kezdete sem egyöntetű, akár napok is eltelhetnek. Vannak esetleg kísérlet a gyümölcsösben ismert kémiai megoldásokkal burgonyában?