🍎 Ehető Város koncepció, avagy „pálinka fát” az árokpartra?

Konzervatív kertművelés II.

Bezzeg régen minden jobb volt! - Halljuk gyakran szüleink korosztályától a végtelenségig koptatott frázist. Ugyan a legtöbb generáció úgy éli meg, hogy az utánuk következők nem tudják, mi az az élet, és ha rajtuk múlik, akkor elveszik a civilizáció, az apokalipszis továbbra sem jött el.

Változások azonban mindig vannak. Ezeket fontos megvizsgálni és értékelni, ugyanis mint fiatal generáció, fontos elismerni az ősök eredményeit. Ugyanakkor ezeket óhatatlanul tovább kell fejleszteni. A magyar társadalom alapvetően a történelem során agrár jellegű volt. A trianoni békediktátumot követően nagyjából ez az egy jellege maradt meg igazán. A lakosság, ha volt némi földje, azt megművelte, háztájit termelt rajta. Ezt a rendszerváltás utáni nihil változtatta meg. A vidéki lakosság elvesztette kapcsolatát a földdel, és ma egy alacsonyabb infrastrukturális körülmények között lévő, városias jellegű, urbanizálódott életet él. A vidéki kertek megműveletlenek, jobb esetben tujasorral, kocsibeállóval és zöld gyeppel tarkítottak. Ezen körülmények között alig meglepő, hogy a kereskedők szezonban is több ezer forintért adják a gyümölcs kilóját, amit az „öngyarmatosító” vidéki lakosság meg is vesz, ha van rá pénze.

1. ábra: A cseresznyékkel beültetett budakalászi Szentistvántelep nemcsak szép, de ehető is

Az embernek számtalanszor olyan érzése támad, hogy Nyugaton újra feltalálják a spanyolviaszt. Ha bárki beírja a legnagyobb videómegosztó portálra, hogy ehető város (edible city), láthatja, ahogy naiv tekintetű britek elvarázsolva mesélnek, milyen jó élmény, amikor úton-útfélen lehet gyümölcsöket csemegézni. Ez régen általános jelenség volt, nem meglepő, hogy erről szüleink is így szoktak referálni. Kevés büszkébb pillanat van annál, amikor a 3-4 éve elültetett gyümölcsfánkról leszedhetjük az első gyümölcsöket, és megehetjük azokat. Ez azonban manapság, az agrártudás hiánya miatt, egyáltalán nem olyan egyszerű dolog. Ahhoz, hogy biztosan siker koronázza a próbálkozásunkat, érdemes némiképp utánaolvasni a dolgoknak.

2. ábra: Az „Ehető város” koncepció mentén a Tabánban létrehozott városi gyümölcsös

Ha zöldséggel próbálkozunk, az kisebb kockázatokat rejt magában, mivel rövidebb tenyészidővel rendelkeznek. A hónapos retek teljes tenyészideje a vetéstől a szedésig mindössze 1-1,5 hónap. A gyümölcsök, a szamócát leszámítva, mint hosszú távú termelési eszközök, kicsit megváratják a tulajdonost. A legfontosabb az, hogy megértsük a nagyüzemi és a kiskerti logika közti különbségeket. Minden gyümölcsfaj (pl. alma) esetében a nagyüzemi fajtáknál (pl.: ’Gála’, ’Golden delicious’,’Fuji’, ’Jonatán’ stb.) az elsődleges szempont az, hogy a gyümölcse tetszetős, finom és piacos legyen. Egyszóval, hogy a vásárló minél inkább meg akarja venni. A piac, vagyis a kereslet szabályozza alapvetően a termelést, nem pedig a kínálat, vagyis az adottságok. A termesztési feltételek másodlagosak.