A nagy méhész-növényvédős ellentét
Fekete Technológia #60
Méhészek vs. Növényvédősök - Ősi ellentét, mely emberemlékezet óta tart!
Minek nekünk méhek? Van még szükség itthon méhészre? Hogyan találjuk meg a béke hangját?
Erről és még más érdekességekről beszélgettünk Sipos Gazda a.k.a. Sipos Józseffel, méhész-növényorvossal, aki a személyében egyesíti a két (látszólag ellentétes) oldal erényeit, valamint Kóthai Gyöngyvér növényorvossal, aki szakmai életében próbálja megvalósítani a békés egymás mellett élés feltételeit.
A méhészkedés fontos és jó dolog. Még egyszer: A méhészkedés fontos és jó dolog. Bárhova felmész az internetre erről millió cikket fogsz találni, tudományosan is igazolt állításokkal és kifejtésekkel. Pont ezért én ezt most nem is részletezem, hanem csak melléteszem a másik oldalt is, hiszen az előnyök kontextusát a hátrányok teremtik meg. Márpedig egyre több tudományos bizonyíték utal arra, hogy a házi méh (Apis mellifera) intenzív tartása komoly problémákat okozhat a vadon élő beporzók számára.
Forráskonfliktus: virágos mezőkön is dúl a verseny
A házi méhek és a vadméhek jelentős mértékben átfedő élelemkészleten gyűjtögetnek. Ez azt jelenti, hogy amikor egy adott területen túl sok méhkaptár jelenik meg, akkor a természetes élőhelyek beporzói – például a poszméhek (Bombus sp.), faliméhek (Osmia sp.), szabóméhek (Megachile sp.) kiszorulhatnak az élelemszerzésből. A versengés döntően kizsákmányoló jellegű: nem fizikai ütközésről van szó, hanem arról, hogy a házi méhek egyszerűen kiapasztják a virágpor- és a nektárforrásokat, mire a vadméhek odaérnének.
Egy franciaországi kutatás szerint például a Cevennes nemzeti parkban az méhesek 1–2 km-es körzetében figyelhető meg a legerősebb kompetíció. A kutatók kiemelik, hogy a túlzott sűrűségű kaptárak nemcsak a mézhozamot csökkentik, hanem az ökoszisztéma stabilitását is veszélyeztetik.
Kórokozók terjedése: amikor a méhek hoznak bajt
A háziméh elterjedését hajlamosak vagyunk csak jó dologként látni: méz, beporzás, ökológiai egyensúly – legalábbis a legtöbb ember így gondol rájuk. Csakhogy a történet nem ennyire egyoldalú. A kutatások egyre több bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy a háziméhek komoly egészségügyi kockázatot jelenthetnek a vadon élő rovarokra – különösen más beporzókra, például poszméhekre vagy magányosan élő vadméhfajokra.
A gond abból ered, hogy a háziméhek globális mozgatása és nagy sűrűségű tartása kedvez a kórokozók terjedésének. Olyan mikroszkopikus élőlényekről van szó, mint például a Nosema ceranae gomba vagy az Apicystis bombi nevű egysejtű, amelyek látszólag „csendesek” – nem okoznak feltűnő tüneteket, de belül rombolnak. A fertőzött vadméhek kevesebb utódot hagynak maguk után, és egy idő után a populációik egyszerűen eltűnhetnek. Több vizsgálat is kimutatta már a fajok közti átadást természetes környezetben.
Védett területek
Sok természetvédelmi terület azért jött létre, hogy legalább egy kis darab földet megőrizzünk a biológiai sokféleség számára. Nem meglepő, hogy ezek az ökoszisztémák kifejezetten érzékenyek bármilyen külső hatásra – és a háziméhek bizony ilyenek. Egyre többen hívják fel a figyelmet arra, hogy a háziméhtartás nem való védett élőhelyekre. Még akkor sem, ha jó szándékból történik, például öko méz előállítása érdekében.
A kutatók egy új szót is bevezettek erre: bee-washing. Ez azt jelenti, amikor a méhészkedést zöldre festik, és úgy állítják be, mintha automatikusan hozzájárulna a természetvédelemhez. Csakhogy ez gyakran félrevezető: a figyelmünket eltereli azokról a fajokról és ökoszisztémákról, amelyek valóban veszélyben vannak – és ezekben az esetekben a háziméh inkább a probléma forrása, mint a megoldás része.
Mindehhez pedig hozzátartozik, hogy Magyarország az EU legnagyobb méhsűrűségű országai közé tartozik még úgy is, hogy az utóbbi években a méhcsaládok száma jelentősen csökkent. Akkor tehát: kell Magyarországra még több méhész?
Nézd meg a Fekete Technológia vonatkozó podcast adását és megtudod ;)
Mouillard-Lample, L., Gonella, G., Decourtye, A., Henry, M., & Barnaud, C. (2023). Competition between wild and honey bees: Floral resources as a common good providing multiple ecosystem services. Ecosystem Services, 62, 101538.
 | A guest post by
|