Sokszor hallhatjuk beszélgetés közben, hogy bezzeg Árpád vezér jól döntött, hogy itt foglalt magának hazát, ugyanis a Kárpát-medencében nincs mérges pók, halálos kígyó vagy egyéb veszedelmes dolgok, mint például Afrikában, Dél-Amerikában vagy Ausztráliában.
Fontos megemlíteni, hogy ezek a tényezők a népesség szempontjából marginálisnak mondhatók, ugyanis jellemzően mindegyik kontinensen nő a lakosság lélekszáma - ennek ellenére az egyéni esetek, amikor bekövetkeznek, még igen fájdalmasak tudnak lenni.
A különféle mérgező csúszómászókon kívül azonban növények is vannak, amelyekkel a találkozás nem mondható éppen veszélytelennek. Itthon a legtöbb ember növényismerete odáig terjed, hogy fű, fa, virág - esetleg bokor. Ennek azonban gyökeresen meg kell változnia, mivel kicsiny hazánkban egy újfajta veszély leselkedik a gyanútlan természetjárókra: a medvetalp.
A kaukázusi medvetalp (Heracleum mantegazzianum) és a Szosznovszkij-medvetalp (H. sosnowskyi) a zellerfélék családjába (Apiaceae) tartozik. Nevezik még őket óriás medvetalpnak vagy herkules-fűnek is. A két faj között morfológiai különbségek vannak ugyan, de csak szakavatott botanikus tudja jól elkülöníteni őket, sokáig nem is külön fajként, hanem csak mint egy faj külön alfajaiként tekintettek rájuk. Van egy harmadik faj is - a perzsa medvetalp (H. persicum) - de nyugalom! Ennek jelenlétét Magyarországon eddig még nem írták le.
