Fertilitáskontroll a pockok ellen
🍆 Unortodox pocokirtás 8.
A pocokhelyzet az egyik legkomolyabb mezőgazdasági problémává vált az elmúlt években. A bajt tetézi, hogy ez a kedves kis rohadék nemcsak jelentős kártevő, de kiváló projekciós felület is egyben. A klímaszószólók a klímaváltozást okolják. Az ökológiai termesztők a regeneratív termesztőket, a talajmunka elhagyása miatt. Az integrált termesztők az ökológiai termesztőket, a rodenticidek elhagyása miatt.
A hibás keresése mindig a legkiválóbb alkalom arra, hogy ne kelljen semmit se csinálni. Tény, hogy a száraz időjárás, a változóban lévő mezőgazdálkodási kultúra és a természetes ellenségek visszaszorulása mind a pocoknak kedvez. Lássuk ebben a cikksorozatban, hogy a világ különböző tájain mit találtak ki ennek a jelentős károsítónak a megfékezésére.
Fertilitáskontroll a pockok ellen
A fertilitáskontroll nem a populációk azonnali kiirtására törekszik, hanem azok utánpótlási potenciálját korlátozza. Ez a módszer bár a legrosszabb történelmi időket idézi meg, hasznos lehet ott, ahol a gradációk megelőzése vagy a “járványgörbe ellaposítása” a cél (hello Covid!). A módszer kulcsa a hatóanyag és a kijuttatási stratégia kombinációja: a csaléteknek nemcsak elfogyaszthatónak, hanem egyenletesen és célzottan alkalmazhatónak kell lennie. Ráadásul másodlagos expozícióra sem célszerű, ha lehetőséget nyit, hiszen ha a pockot elfogyasztó róka is meddő lesz tőle - az baj.
Kijuttatási stratégiák és markertechnológia
Németországban, Észak-Rajna-Vesztfáliában, egy szabadtéri kísérlet során két különböző kijuttatási módot hasonlítottak össze: az etetődobozos elhelyezést és a járatokba való közvetlen csalétek-behelyezést. Mindkét módszernél az Et-IPA (etil-jofenoxinsav) markerrel ellátott csalétket alkalmaztak. Az Et-IPA nem befolyásolja az ízérzékelést, ezért ideális eszköz a fogyasztási hajlandóság felmérésére, és megbízhatóan mutatható ki vérmintákból.
A kísérletben az etetődobozos módszerrel 73%-os, míg a járatokba közvetlenül behelyezett csalétekkel történő módszerrel 82%-os elfogyasztási arányt mértek. Érdekes megfigyelés volt, hogy az elfogyasztás valószínűségét nem befolyásolta jelentősen sem az évszak (ősz–tél), sem a kísérleti alanyok neme, sem a szaporodási státuszuk. Ugyanakkor az Et-IPA koncentrációja magasabb volt az alacsony testtömegű, nem szaporodó egyedeknél, különösen ősszel.
Itt álljunk is meg egy pillanatra. Jusson eszünkbe ez a két szám, amikor a rodenticides kezelés előtt, előírás szerint, minden járatot betaposunk, majd 2 nap múlva a lakott járatokba kis kanállal szórjuk a vérhigító granulátumot, amit újra betaposunk. Hasonló hatásfokkal megoldható lenne, biztonságos, zárt talajfelszíni csapdákkal is a védekezés.
A felületes szemlélő azt mondaná, hogy a talajfelszíni, etetődobozos csalizás egyszerűbb, mint a járatkezelés, és ezért lobbizok mellette. De nem ez a helyzet. A helyzet az, hogy az etetődobozok biztonságos kihelyezése megoldható előírásszerűen, míg a taposós kiskanalas módszertől 2 hektár után kap mindenki agyvérzést, elsieti, hibázni fog és ökológiai katasztrófát idéz elő. Tehát a különbség nemcsak az egyszerűségben, hanem a biztonságban is keresendő.
A másik súlyos érv az etetődoboz mellett, hogy a kiskanalas megoldással ellentétben, itt vissza lehet szedni a fel nem használt rodenticidet, horribile dictu jövőre újra hasznosítani a visszaszedett maradékot. Ez a gázosodó készítményekkel nem működik, de a vérhigítóval igen. A kiskanalas módszerrel, amit kirakunk, az kinn is marad a talajban.
Szerintem ennek nagyobb a környezeti kockázata.
Fertilitáskontroll példa 1.
Ausztrál kutatók laboratóriumi nőstény rágcsálókon végeztek kísérleteket, ami során különböző növényi kivonatok antifertilitás hatását vizsgálták. A vizsgálatok többsége nőstény patkányokon zajlott, és céljuk az volt, hogy feltárják azokat a növényi eredetű hatóanyagokat, amelyek képesek megzavarni a petefészek működését. A tesztelt növényfajok közé tartozott például a neemfa (Azadirachta indica) a papaja (Carica papaya), az imafüzérfa (Melia azedarach), a balzsamkörte (Momordica charantia), a bételbors (Piper betle), valamint a folytóbab (Pueraria tuberosa). Ezek kivonatai különböző oldószerekkel (pl. etanol, metanol, hexán, benzol) készültek, és jellemzően szájon át adagolták őket 14–30 napig.
A vizsgálatokban gyakori eredmény volt a degenerálódott tüszők számának növekedése, a normál tüszők számának csökkenése, valamint a vérösztrogénszint visszaesése. Több kivonat esetében megfigyelték az ivari ciklus szabálytalanná válását és a vemhesülés arányának drasztikus csökkenését. A hatások jelentős része visszafordítható volt, azaz a kezelés megszüntetése után a hatás is elmaradt, bár néhány kivonat – például a neemmag kivonat – hosszabb távon is késleltette az első ellések idejét. A hatások mértéke egyértelműen dózisfüggő volt.
Fertilitáskontroll példa 2.
Németországban triptolidot (TP) és 4-vinilciklohexán-diepoxidot (VCD) tartalmazó, szaporodásgátló hatású készítményt teszteltek pocok hímeken. A laboratóriumi körülmények között végzett kísérlet során a pockokat öt csoportba osztották, amelyek különböző dózisú, olajban oldott TP és VCD keveréket kaptak szájon át, öt egymást követő napon keresztül.
A kezelés után négy héttel a herék tömege és morfológiája szignifikáns csökkenést mutatott az összes kezelt csoportban a kontrollhoz képest. A legmagasabb dózisoknál a herék atrófiája és a spermatogenezis teljes hiánya volt megfigyelhető. A szerzők kiemelik, hogy az eredmények megerősítik a TP+VCD kombináció hatékonyságát a hím mezei pockok fertilitásának visszaszorításában, és rámutatnak arra, hogy a módszer további vizsgálata indokolt lehet mezőgazdasági célú populációszabályozás szempontjából.
Mennyire perspektivikus ez?
Egyelőre semennyire. Kevés még a kutatás, nincs tisztázva az ökotoxicitás és a táplálékláncba kerülés kockázata.
Ha valamit már kijuttatunk és a pocok el is fogyasztja, akkor miért éppen a fertilitását gátoljuk, miért nem az… életfunkcióit?
Kicsit tudományos köldöknézegetős megoldásnak tűnik innen, de ez is egy módszer, amellyel próbálkoznak és a cikksorozat azt ígérte, hogy ezeket mutatja be, szóval hát itt vagyunk.
Felhasznált irodalom
 | A guest post by
|