Talajcsapda és a híres "Fangwanne"
Unortodox pocokirtás 7.
A pocokhelyzet az egyik legkomolyabb mezőgazdasági problémává vált az elmúlt években. A bajt tetézi, hogy ez a kedves kis rohadék nemcsak jelentős kártevő, de kiváló projekciós felület is egyben. A klímaszószólók a klímaváltozást okolják. Az ökológiai termesztők a regeneratív termesztőket, a talajmunka elhagyása miatt. Az integrált termesztők az ökológiai termesztőket, a rodenticidek elhagyása miatt.
A hibás keresése mindig a legkiválóbb alkalom arra, hogy ne kelljen semmit se csinálni. Tény, hogy a száraz időjárás, a változóban lévő mezőgazdálkodási kultúra és a természetes ellenségek visszaszorulása mind a pocoknak kedvez. Lássuk ebben a cikksorozatban, hogy a világ különböző tájain mit találtak ki ennek a jelentős károsítónak a megfékezésére.
Talajcsapda
Variációk egy témára, de van egy fontos koncepcionális különbség a kettő között. Bemelegítésnek nézzük a (szerintem) egyszerűbbet. A talajcsapda alapelve, röviden: egy csövet (lehetőleg ne PVC-ből, mint a képen) függőlegesen a földbe ásunk, majd egy vékonyabb, „pocokátmérőjű” csövet vezetünk bele ferdén, nagyjából 5–10 cm mélységbe, a talajfelszín felől.
Miért van szükség erre a ferde csőre? Mert ha egy pocok egyszerűen találkozik egy lyukkal a földben, azt rendszerint kikerüli. Viszont ha a felszínen kóricálva rábukkan egy lakott járatra emlékeztető nyílásra - ez a vékonyabbik csövünk - akkor azt nagyobb valószínűséggel elfogadja. A pocok ilyenkor gyakran bemászik – és innen már szinte csapdában is van. A járatban megfordulni nem tud, kifelé legfeljebb tolatni tudna, azt is fölfelé, a csúszós csövön… de a tapasztalat az, hogy a legtöbb ilyen próbálkozás a talajcsapdában végződik.
És onnantól a kocka el van vetve – kimászni nem tud.
Felmerül a jogos kérdés, hogy egy maximum 30-40 centiméter mélyre ásott csőből miért nem ássa ki magát lefelé, hiszen a pocokvárak is simán leérnek ebbe a mélységbe. A választ nem tudom, még nem láttam ilyet, de a kérdés teljesen jogos. Akit érdekel a módszer, de ilyen félelmei vannak, annak ebben az esetben egy alul zárt kivitelű csapdát javaslok.
Mennyire perspektívikus ez?
Láttam már működni ezt a módszert, így a kipróbálását tudom ajánlani. A kockázatvállalóbbak akár ugyanennek a cikksorozatnak a “Repellensek és attraktánsok” részéből is inspirálódhatnak - egy maltollal megbolondított csapda elképzelhető, hogy akár komolyabb sikereket is hozna.
A PVC-csövet elsősorban környezetvédelmi szempontból nem javaslom, de ár-érték arányban valószínűleg ez a legjobb megoldás. Ha mellette döntünk, figyeljünk rá, hogy a sor alá kerüljön telepítéskor, hogy a traktor ne törje ripityára – ráadásul a pocok is itt a legaktívabb.
A fenti okok miatt szántóföldi kultúrában nem látom létjogosultságát. Viszont néhány tízhektáros ültetvényben érdekes kiegészítője lehet egy átfogó pocok elleni stratégiának. Érdemes próbaképp először csak néhányat lehelyezni.
A híres "Fangwanne"
Ahogy a neve is mutatja, itt a német mérnöki munka egy újabb csodájával fogunk találkozni. A Fangwanne egy kicsit túlbonyolított, bár kétségtelenül figyelemreméltó ötlet. A szó “fogókádat” jelent - és innentől kezdve talán már kezd is kialakulni bennünk a kép, hogy ami a táblaszélen a pocokcsapdás kerítés, az a tábla belső részein a fogókád lesz - noha én ragaszkodom a Fangwanne megnevezéshez.
Működési elve egyszerű: a csapdát a pockok aktív járatainál süllyesztik a talajba, az egyirányúsított bejáraton pedig a pocok ugyan be tud menni, de ki már nem. A zárt aljú, sima belső falú műanyag testből az állatok nem tudnak kimászni, így a rendszer napi ellenőrzés nélkül is működőképes marad, minimális munkaerő-ráfordítás mellett. A felső nyílás lehetővé teszi, hogy a csapdába esett rágcsálókat a ragadozók – például ölyvek, vércsék vagy menyétek – eltávolítsák.
A Quedlinburg melletti mezőgazdasági területeken végzett terepi kísérletek során 2022-ben és 2023-ban összesen 135 darab Fangwanne csapdát helyeztek ki lucernatáblákban. A csapdák heti átlagban 1–5 példányt fogtak, de a fogási eredmények jelentős szórást mutattak. Ezt a változékonyságot részben az időjárási körülményekkel, részben a pocokaktivitás cirkadián ritmusával és a helyi ragadozók aktivitásával magyarázták.
A Fangwanne különösen hasznosnak bizonyulhat a gradációk előtti időszakokban, amikor a pocoknyomás már emelkedik, de a kémiai irtás még nem indokolt vagy nem engedélyezett. A vizsgálatok alapján a csapda jól illeszthető a biogazdálkodás eszköztárába, ahol a rodenticidek alkalmazása tilos vagy erősen korlátozott. Ugyanakkor a hatékony használat érdekében figyelembe kell venni a telepítés sűrűségét és időzítését is, hogy az ökológiai mellékhatásokat minimalizálni lehessen.
Mennyire perspektivikus ez?
A talajcsapdánál biztosan drágább és körülményesebb az összeszerelése és a telepítése is.
A kihelyezése és a beszedése, majd a tárolása rendkívül hely- és időigényes.
Ha fémből van, azért szedik össze, ha fából akkor tüzelőnek, ha műanyagból, akkor meg csak mert miért ne. Túl látványos és túl érdekes ahhoz, hogy valaki ne lovasítson meg párat - akkor is, ha nem tud vele mit kezdeni.
Felhasznált irodalom
Guideline: Entwicklung von nachhaltigen Verfahren zur Abwehr von Feldmäusen. Projektbericht, Julius Kühn-Institut, 2023.
 | A guest post by
|