Talajcsapda és a híres "Fangwanne"
A pocokhelyzet az egyik legkomolyabb mezőgazdasági problémává vált az elmúlt években. A bajt tetézi, hogy ez a kedves kis rohadék nemcsak jelentős kártevő, de kiváló projekciós felület is egyben. A klímaszószólók a klímaváltozást okolják. Az ökológiai termesztők a regeneratív termesztőket, a talajmunka elhagyása miatt. Az intergált termesztők az ökológiai termesztőket a rodenticidek elhagyása miatt.
A hibás keresése mindig a legkiválóbb alkalom arra, hogy ne kelljen semmit se csinálni. Tény, hogy a száraz időjárás, a változóban lévő mezőgazdálkodási kultúra és a természetes ellenségek visszaszorulása mind a pocoknak kedvez. Lássuk ebben a cikksorozatban, hogy a világ különböző tájain mit találtak ki ennek a jelentős károsítónak a megfékezésére.
Talajcsapda
Variációk egy témára, de van egy fontos koncepcionális különbség a kettő között. Bemelegítésnek nézzük a (szerintem) egyszerűbbet. A talajcsapda alapelve, röviden: egy csövet (lehetőleg ne PVC-ből, mint a képen) függőlegesen a földbe ásunk, majd egy vékonyabb, „pocok átmérőjű” csövet vezetünk bele ferdén, nagyjából 5–10 cm mélységbe, a talajfelszín felől.
 | A guest post by
|