A pocokhelyzet az egyik legkomolyabb mezőgazdasági problémává vált az elmúlt években. A bajt tetézi, hogy ez a kedves kis rohadék nem csak jelentős kártevő, de kiváló projekciós felület is egyben. A klímaszószólók a klímaváltozást okolják. Az ökológiai termesztők a regeneratív termesztőket, a talajmunka elhagyása miatt. Az intergált termesztők az ökológiai termesztőket a rodenticidek elhagyása miatt.
A hibás keresése mindig a legkiválóbb alkalom arra, hogy ne kelljen semmit se csinálni. Tény, hogy a száraz időjárás, a változóban lévő mezőgazdálkodási kultúra és a természetes ellenségek visszaszorulása mind a pocoknak kedvez. Lássuk ebben a cikksorozatban, hogy a világ különböző tájain mit találtak ki ennek a jelentős károsítónak a megfékezésére.
Ragadozó madarak, legfőbb szövetségeseink
Lengyelország nyugati részén, a Kościani-síkságon, 3100 ha méretű mezőgazdasági területen végzett hosszú távú vizsgálat során a mezei pocok (Microtus arvalis) populációsűrűsége több mint százszoros növekedést mutatott egy ciklus során – 44 egyed/ha tavaszi értékről 774 egyed/ha őszi csúcspontig. A pockok éves lucernafogyasztása 79 kg/ha-ról 1153 kg/ha-ra nőtt. A pocok másodlagos mezőgazdasági élőhelyeket (pl. lucernások, őszi vetések) akkor kolonizálja tömegesen, amikor az elsődleges, természetes gyepek eltartóképessége kimerül. Ezek a gyakran nyílt és nyírt területek kiváló vadászterületet biztosítanak a ragadozó madaraknak, akikre érdemes számítanunk a pocok elleni küzdelemben.
Keep reading with a 7-day free trial
Subscribe to Parasztvakítás to keep reading this post and get 7 days of free access to the full post archives.
 | A guest post by
|