🐭 Különleges kapcsolat: fehér gólya vs. mezei pocok
Unortodox pocokirtás 3.
A pocokhelyzet az egyik legkomolyabb mezőgazdasági problémává vált az elmúlt években. A bajt tetézi, hogy ez a kedves kis rohadék nemcsak jelentős kártevő, de kiváló projekciós felület is egyben. A klímaszószólók a klímaváltozást okolják. Az ökológiai termesztők a regeneratív termesztőket, a talajmunka elhagyása miatt. Az integrált termesztők az ökológiai termesztőket a rodenticidek elhagyása miatt.
A hibás keresése mindig a legkiválóbb alkalom arra, hogy ne kelljen semmit se csinálni. Tény, hogy a száraz időjárás, a változóban lévő mezőgazdálkodási kultúra és a természetes ellenségek visszaszorulása mind a pocoknak kedvez. Lássuk ebben a cikksorozatban, hogy a világ különböző tájain mit találtak ki ennek a jelentős károsítónak a megfékezésére.
Különleges kapcsolat (fehér gólya)
A fehér gólya (Ciconia ciconia) nemcsak szimbolikus jelentőségű madárfajunk, hanem fontos szerepet játszik az ökoszisztémában, különösen a mezőgazdasági területeken - ugyanis egyik fő zsákmánya a mezei pocok. Erről persze nem szólnak gyerekdalok. A gólyák zsákmányolási szokásaik révén hozzájárulnak a pocokpopuláció természetes szabályozásához. Olyannyira, hogy ez a préda-predátor kapcsolat a kutatók figyelmét is felkeltette, emiatt pedig préda-predátor modellkapcsolatként tanulmányozzák.
Kutatások kimutatták, hogy a gólyák szaporodási sikeressége és populációsűrűsége szorosan összefügg a pockok populációsűrűségével. A lengyelországi Obra folyó völgyében végzett vizsgálatok szerint a gólyák fészkelési száma 33 és 59 pár között mozgott, amit a pockok sűrűsége jelentősen befolyásolt. Például amikor a pocokpopuláció elérte a 6,5 ezer egyed/km²-t, a gólyák fészkelési száma is csúcspontot ért el (59 pár), és 159 fiókát neveltek fel.
A pocok magas kalóriatartalma nemcsak energiát biztosít a gólyáknak, hanem növeli a fiókanevelés sikerességét is. A cseh és lengyel tanulmányok arra is rávilágítottak, hogy a gólyák fészkelési időszakát részben a pockok populációs ciklusaihoz igazítják, késleltetve a költési időszak kezdetét a bőségesebb táplálékellátás érdekében.
Egy felnőtt gólya napi táplálékszükséglete körülbelül 500 gramm, ami a testsúlyának egyhetedét teszi ki. Ez az étrend jellemzően kisebb állatokból, például rovarokból, gilisztákból, békákból, pockokból és más kisemlősökből áll. A fiatal gólyák az első hetekben kisebb zsákmányállatokat, például gilisztákat vagy rovarokat fogyasztanak, de ahogy nőnek, már nagyobb állatokkal is elbírnak, például békákkal és pockokkal.
Egy 50 napos fiatal gólya napi táplálékszükséglete eléri az 550 grammot, ami körülbelül 14 pockot jelent, ha egy pocok átlagos súlya 40 gramm. Ha a fészekben két fióka van, a szülőknek naponta akár 28 pockot is el kell hozniuk.
A táplálékszerzés során a gólyák nem variálnak: képesek a talajon gyűjteni, vadászni, vagy patakok és vízpartok közelében halakat és kétéltűeket zsákmányolni. Ezek a számok jól mutatják a gólyák ökológiai jelentőségét és hatékony kártevőirtó szerepüket a mezőgazdasági területeken.Habár a gólyák fontos szerepet játszanak a pocok elleni védekezésben, populációjuk fenntartása kihívásokkal jár. Az élőhelyek átalakítása, mint a vizes élőhelyek lecsapolása vagy az intenzív mezőgazdaság, negatívan befolyásolja a gólyák zsákmányszerzési lehetőségeit. Fontos, hogy a mezőgazdasági gyakorlatokat úgy alakítsuk, hogy azok elősegítsék a természetes ragadozók, például a gólyák fennmaradását. Ez magában foglalhatja a vizes élőhelyek helyreállítását, amely segíti megtelepedésüket.
De hogyan csalogassunk gólyát a területünkre? Kiváló kérdés és sajnos sokkal nehezebb és esetlegesebb, mint azt gondolnánk, noha van pár dolog, amit megtehetünk. Ha van nedves élőhely a környezetünkben, az előny. A gólyafészekkosár megfelelő magasságba emelése már önmagában egy izgalmas feladat. De hogyan lesz ebből gólya? Nos, elvileg a titok, hogy a fészekkosárra nekünk magunknak kell egy félkész fészket helyeznünk - például kosárfonó fűzvesszőből -, majd egy oltott meszes ecsettel alaposan össze kell verni. Ez elvileg ingerli a gólyákat arra, hogy elfogadják a fészket, ugyanis a leromlott és „összekakált” fészek azt üzeni neki: „ezen a helyen korábban már volt egy költés, így nekem is jó lesz”. Így szívesebben belemegy a játékba.
Mennyire perspektivikus?
Röviden? Nagyon kell akarni. Megfelelő magasságú oszlopok beszerzése, leásása, gólyafészekkosár vásárlása vagy hegesztése nem kis feladat és befektetés.
Fontos, hogy legyen a környezetben valami vizes élőhely is, ugyanis a fehér gólya ezeknek az élőhelyeknek a környezetében érzi jól magát.
Mindemellett, ha mindent jól csináltunk sincs rá garancia, hogy a gólya elfogadja a fészkelőhelyet.
Ha mégis sikerül, akkor nemcsak a szomszéd gazdáknak dicsekedhetünk a saját gólyánkkal, de egy nem mindennapi partnerre teszünk szert a pocok elleni küzdelemben.
Kötelező megemlíteni, hogy a pocokpopuláció mérete alapvetően nem felülről, hanem alulról szabályozott folyamat. Egy kemény tél, egy magas talajvíz, egy kiadós csapadék vagy egy betegség képes rajtuk igazán nagyot ütni. A felülről történő szabályozás segítésével a gradációs időszakot tudjuk késleltetni, vagy a kártételt valamelyes csökkenteni. Ez is valami! De ne várjunk csodát.
Mindazonáltal a gólya nagyjából közröhej tárgya madarász körökben, mert nagyon önfejű és ritkán csinálja azt, amit mi akarunk, „fafejű” jószág. Ha valaki ilyesmire adja a fejét, érdemes egyeztetni a megyei madarászegyesületekkel is.
Felhasznált irodalom
 | A guest post by
|