🌻 Titkos viszonyok: pollenek és spórák
A növényi pollenek és a növénypatogén gombaspórák világa olyan, mint egy mikroszkopikus Trónok harca epizód – szövetségek, árulások, hódítások minden szinten. Lássuk, hogyan zajlik ez a gyakorlatban!
Természetes pollencsapdák
A növényi pollenek és gombaspórák hatalmas mennyiségben termelődnek a természetes élőhelyeken és a nagy felületű mezőgazdasági területeken, ahonnan széllel és beporzó szervezetek által nagy távolságokra juthatnak el. A szélbeporzású kultúrnövények, valamint a mezőgazdasági területeken gyakran előforduló gyomnövények (Artemisia és Rumex nemzetségek, Poaceae és Urticaceae családok tagjai) jelentősen növelik a levegőben detektálható pollenmennyiséget.
A levegőben előforduló gombaspórák nagy része is a mezőgazdasági területeken termelődik, melyek között gyakran fordulnak elő Alternaria, Cladosporium, Penicillium, Aspergillus és Fusarium nemzetségek tagjai.
A növények egyenletlen felülete valóságos csapdaként fogja be a levegőben szálló apró részecskéket. Ezeket a természetes mélyedéseket a szakirodalom természetes pollencsapdaként definiálja.
A természetes pollencsapda szerepét nemcsak a növények virágzata, levélzete, a fák kérge és azok repedései, de más természetes felszínek is betölthetik, mint például a nagy felületet adó moha- és zuzmópárnák, a talajfelszín, a hangyák fészke és a pókhálók is. A pollencsapdákban nemcsak pollenszemek, hanem növénypatogén gombák spórái is kiülepedhetnek, amelyek fő forrása a növények levelén képződő szaporítóképletek.
Egy hosszú távú vizsgálatban 67 fatörzsmintáról több mint 100 gombafaj spóráját azonosították, amelyek közül néhány a kéregrepedések mélyebb részeiben csírázásnak is indult. A növények felületén kiülepedő pollen a levegő nedvességével keveredve ideális táptalajt hozhat létre a növénypatogén gombák számára, hiszen a legtöbb gomba fejlődéséhez szükséges szerves anyag és nedvesség ekkor egyszerre van jelen. A pollenszemcsék mennyiségükben és minőségükben is egyediek, kémiai összetételük növényfajonként eltérő. Korai kísérletek kimutatták, hogy a pollen stimuláló hatással van bizonyos gazdanövény-kórokozó interakciókra, a felhalmozódott pollenek fajspecifikus tápanyag-ellátást biztosíthatnak a növénypatogén gombák kezdeti fejlődéséhez, valamint a pollen jelenléte növelheti a növénypatogén kórokozók virulenciáját is.
Pollinátorok szerepe
A rovarok jelentős szerepet játszanak a pollenek szállításában, amely folyamat fő vektoraként Hymenoptera és Lepidoptera fajokat tartunk számon. A beporzók táplálkozásuk során számos virággal kerülnek kapcsolatba, pollenszemeket és a kapcsolódó mikroorganizmusokat szállítanak a növényfajok között. A beporzó fajok aktivitása és a látogatott virágok mennyisége közvetlenül vagy közvetve befolyásolja a növények felületén kialakuló mikrobiális közösség összetételét.
A méhek táplálkozásuk során többek között az Erwinia amylovora kórokozót is terjesztik.
Más, álvirág- és virágillat-termelő kórokozók, például a Puccinia spp., a Microbotryum violaceum vagy a Monilinia vaccinii-corymbosi, szintén beporzókkal terjedhetnek. Hasonlóképpen, a méhek véletlenül összegyűjtött gombaspórákat is terjeszthetnek a rovarok mézharmatából vagy a növények felületéről.
