Színpompás agyvérzés 2/2: természetkárosítás expo a méhészeti csoportokban
A természetvédelem és az agrárium viszonya számos örökletes aszimmetriától terhelt. A mi konkrét megközelítésünkből fontos egyenlőtlen erőviszony azonban most a következő:
Hogyan lehet egy mezőgazdasági kártevő egyben védett állatfaj?A kérdés persze triviális az agrárium széltében-hosszában. Ami a mezőgazdászoknak pl. a mezei hörcsög (Cricetus cricetus), ami a halgazdáknak az európai vidra (Lutra lutra), ami az erdőgazdáknak az eurázsiai hód (Castor fiber), az a méhészeknek a gyurgyalag. Ezek az állatok nélkülözhetetlen ökológiai szerepük betöltése közben gazdasági kárt okoznak, a védett státuszuk és a kártevő státuszuk közötti ellentmondás pedig nincs jogilag kimunkálva.
A káresemény bekövetkeztekor adná magát a megoldás, hogy a helyzetet vadkárnak tekintsük és a helyi vadásztársaságra zúdítsuk az ügyet. Azonban az 1996. Évi LV. törvény (Vadászati törvény) kimondja, hogy a vadkár csak vadászható fajok esetében értelmezhető. Vagyis a hörcsög, a vidra, a hód és a gyurgyalag sem tartozik ennek hatálya alá.
Gondolkodjunk tovább: ha egy védett állatfajban kárt okozunk, akkor annak eszmei értékének megfizetésére köteleznek. Tehát az egyik irányba létezik ez a típusú pénzmozgás, valahol létezik egy jogi entitás, aki tulajdonosi jogokat gyakorol a védett kártevő fölött. Logikus, hogy ez esetben ezen a szereplőn lehetne bevasalni a káreseményünket, hiszen ő az, aki bevasalja rajtunk is a káreseményét, amikor mi követtünk el valamit a védett faj ellen. Mivel minden vadállat közvagyon, tehát kincstári vagyon, így a tulajdonosi jogokat a Magyar Állam gyakorolja.
Bár logikusan hangzik, ez a fajta reciprocitás nincsen törvénybe foglalva, tehát nem létezik. Ugyan a Magyar Állam gyakorolja a tulajdonosi jogokat, az okozott kárért nem felel. Ritkán, külön kérelem beadásával, akár pereskedés árán tud az ember jutni valamire, ha egyáltalán.
Emiatt a gyurgyalag elleni védekezésben elterjedtek a fekete technológiák, amelyek - még a fönt tárgyalt aszimmetria ellenére is - elfogadhatatlanok. A következő példák mind valódiak és az alkalmazásuk gyakorlata több független forrásból megerősített. Rejtélyes okokból kifolyólag néhányan egyenesen a méhészeti Facebook-csoportokban tartanak egymásnak gyorstalpalót gyurgyalag-pusztításból.
Mérgezések
Egyesek boltban beszerezhető növényvédőszeres vagy rágcsálóirtós csalétekkel mérgezik meg a gyurgyalagokat. Tudjuk, hogy a gyurgyalagok érzékenyek bizonyos rovarölőszerekre, hiszen méhpusztulások idején nem ritka, hogy a mérgezett nektárt fogyasztó méhekkel táplálkozó gyurgyalag is a mérgezés áldozatául esik. Szélesebb körben alkalmazott mérgezéses technika lehet a méhészetekben mai napig gyakorta alkalmazott kumafosz atkaölőszer, mely a gyurgyalagokra is idegméregként hat.
A Perizin lehetséges használatát említi dr. Gyurácz József, melynek felhasználását néhány méhész maga vallotta be a Jászberényi Mézvásáron tartott méhészeti fórumon, ahol a gyurgyalagkérdés is napirendre került.
