Színpompás agyvérzés 1/2: a gyurgyalag vs. méhész probléma
2012 - Tömeges gyurgyalagpusztítás a harkányi homokbányában.
2018 - Purhabot fújtak gyurgyalagok fészkeibe Ménfőcsanakon.
2020 - Védett madarak fészkét tömködte be egy söjtöri méhész.
De mi a gyűlölet oka? Miért haragszanak ennyire a méhészek a gyurgyalagra? Ezek a derék természetvédők, akik máskülönben az agrárkemizálás esküdt ellenségei és a zöld gondolat harcos védelmezői?
A gyurgyalag kétségkívül az egyik legszebb madarunk – csakhogy van egy igen kellemetlen tulajdonsága is. Bár lepkékkel, szitakötőkkel, sáskákkal és darazsakkal is táplálkozik, időnként bizony a méhek sem kerülik el a figyelmét. Nem véletlenül hívják más néven méhészmadárnak – ami ugyan találó, de érezzük benne: a méhészmadár nem egészen úgy szereti a méheket, mint a méhész. Épp ellenkezőleg.
Latin nevén Merops apiaster, melyből a merops görögül, míg az apiaster latinul jelenti azt, hogy „méhevő”.
Angolul bee-eater néven nevezik, ami szintén „méhevőt” jelent.
Végül a németek azok, akik nevén nevezik a gyereket, méghozzá nemes egyszerűséggel Bienenfressernek, vagyis „méhzabálónak” hívják.
De vajon tényleg olyan rossz ez a madár, mint a PR-ja?
A Wikipédia-átok
Magyarországon terjed egy, valószínűleg az angol Wikipédiáról kritikátlanul átvett álhír, miszerint a gyurgyalag naponta 250 darab méhet fogyaszt el. Ezt a legendát jó diák módjára terjeszti a magyar Wikipédia, a Qubit és a FEOL is. Ennek az információnak a forrását egyik oldal sem nevezi meg, így feltételezhetően a FEOL és Qubit a magyar Wikipédiáról vette át, a magyar Wikipédia az angol Wikipédiáról, ahol viszont nincs megadva hivatkozás erre a számra („citation needed”).
Egyébként nem csak magyar oldalakon található ez meg, francia, horvát és svéd oldalakon is terjed – hivatkozás nélkül, de gyaníthatóan szintén a Wikipédia nyomásának engedve. De ez az információ - még ha véletlenül igaz is - ebben a formában nem igazolható.
És akkor mit eszik?…
Egy felnőtt gyurgyalag naponta körülbelül 200-250, a fiókák nevelésekor 400-450 zsákmányt ejt el, ha a zsákmány mérete hasonló a házi méhéhez (Apis mellifera). Egyes források szerint, ha nagyobb a zsákmánytest (pl. szitakötő), akkor kevesebb is elegendő, míg kisebb zsákmányok esetén (pl. apró darazsak) ez a szám nőhet. A zsákmányt repülés közben fogják el, és 2–6 percenként térnek vissza a fészekhez egy-egy zsákmánnyal.