Csontszén és frass és más foszforok
Foszfor a kukacból: mi a frass az a frass?!
Egy új szereplő érkezett a tápanyag-gazdálkodás porondjára: az “insect frass”, vagyis rovarürülék. Elsőre talán furcsán hangzik, de komoly tudományos háttér támasztja alá, hogy a rovarfarmok mellékterméke értékes szerves trágyaként hasznosítható. - a szarvasmarha-apokalipszist vízionáló tömegek legnagyobb örömére is!
A lisztbogár (Tenebrio molitor L.) lárva frass a tenyésztett lisztkukacok ürülékét és vedlett kültakaróját tartalmazza, amely magas nitrogén- (4–5%), foszfor- (1,4–2%) és káliumtartalommal bír. A friss frass kémiailag a baromfitrágyához hasonló, viszont nehézfém-tartalma alacsonyabb, és mikrobiológiai szempontból is biztonságosabb. Ezt belgiumi és lengyelországi kísérletek igazolják.
Kísérletek szerint a lisztkukac frass kijuttatása után már 7 nap alatt a szerves szén 37%-a, a nitrogén 37%-a mineralizálódik, és a nitrifikáció a második héttől felerősödik. Ez gyors tápanyag-felszabadulást jelent, amit a növények azonnal hasznosítani tudnak – a biomasszanövekedés és a tápanyagfelvétel (N, P, K) egyenértékű volt a műtrágyával kezelt kontrollal, amit azért én némi szkepszissel fogadok.
Fontos különbség azonban, hogy a frass vízoldható foszfortartalma ötször alacsonyabb volt a műtrágyánál. Ez azt jelenti, hogy kevésbé hajlamos a kimosódásra, így csökken a foszforveszteség és az eutrofizáció kockázata. A belgiumi eredmények szerint a frass stimulálta a talajmikrobák aktivitását – különösen akkor, ha részben műtrágyával kombinálva alkalmazták.
Mennyire perspektivikus ez?
 | A guest post by
|