Takarónövények a foszfor-újrahasznosítás szolgálatában

Foszforfeltáró növények

A magyar talajok foszforellátottásgáról általánosságban elmondható, hogy nem rossz. A probléma inkább a foszfor felvehetőségével van, ami pedig függ a talaj szerkezetétől, állapotától, pH-jától és még tucatnyi dologtól.

Mindeközben a szakhatóságok a foszfortrágyázásra kifejezetten érzékeny, mivel ez a talajok kadmium szennyezettségének fő forrása.

Egy legelésző traktor

A továbbiakban arra próbálunk választ találni, hogy foszfor trágyázás helyett (mellett?) hogyan tudjuk a saját talajunk foszforkészletét hasznosítani, elsőként pedig a foszforfeltáró növények következzenek.

Egy dolgot azonban már itt is meg kell jegyezzek: talán mindenki olvasta már a táplálékkiegészítő készítmények dobozának hátulján, hogy a “táplálékkiegészítő használata nem helyettesíti az egészséges és változatos táplálkozást”.

Vagyis: ha a talaj nincs rendben, akkor némi takarónövény rávetéssel átütő erejű, rövidtávú sikert ne várjunk, mert csalódni fogunk és elkönyveljük az egészet egy marhaságnak. Valójában sajnos hozzászoktattuk magunkat a gyors, tüneti kezelésekhez. Hátfájásra is egyszerűbb a gyógyszer, mint a gyógytorna - de azért jól tudjuk, hogy valójában melyik szolgálná a hosszútávú egészségünket. Itt is ugyanez a helyzet.

Rozs (Secale cereale)

A rozs egy kísérletben 25–35 kg/ha foszfort halmozott fel a gyökérzóna biomasszájában 90 nap alatt a kukorica–szója vetésforgóban alkalmazott takarónövényes kezelés során. Erőteljes gyökérzete nagy tömegű biomasszát ad, lebomlás után lassan szabadítja fel a felvett foszfort.

Előnyei:
Viszonylag olcsó, viszonylag könnyen kezelhető, viszonylag igénytelen.

Hátrányai:
Egyszikűekre veszélyes kártevők és kórokozók szaporodhatnak fel rajta, ezért a használatánál mérlegelni kell, hogy egyszikű kultúrnövényt fogunk-e termeszteni ott, vagy a környékén annak, ahol alkalmaztuk.

Felhasználási köre:
Elsősorban kétszikű állókultúrában lehet javasolt sorköz növényként. A rozs bár nem szereti, de azért megterem homoktalajon is, emiatt a homoktalajok időszakos megkötésére, állagjavítására megfelelő választás lehet, vagy pl. a magyar vidék egyik jellemző homokban termesztett kétszikű állókultúrájában - a homoki szőlőben is.