Nincs több foszfor, nincs több tánc
A foszfor: élet vagy halál kérdése
Mi az, ami hamarabb fog elfogyni, mint a kőolaj? Nos, valójában elfogyni nem fog, mert a kapitalizmusban a dolgok nem fogynak el, csak nagyon-nagyon drágák lesznek.
Míg a nitrogén ciklusba való beavatkozás a Haber–Bosch eljárással forradalmasította a növénytermesztést, addig a foszfor problémája a mai napig megoldatlan maradt. A növények számára nélkülözhetetlen makrotápelem, a foszfor (P), egyszerre van túlhasználva, de legalább eközben alulhasznosítva:
az ipari mezőgazdaság túlzott műtrágya-felhasználása súlyos környezeti károkat okoz,
ugyanakkor a globális készletek kimerülőben vannak, és újrafeldolgozásuk hatékonysága továbbra is alacsony.
A foszfor természetes körforgása zárt, a bioszférában nem létezik jelentős légköri komponense, mint a nitrogén vagy a szén esetében. Ez azt jelenti, hogy amit elhasználunk, azt fizikailag pótolnunk kell – nincs ingyen ebéd, nagyszabású természetes megkötési folyamatok, csak anyagmozgás.
A globális geopolitikai kitettség sem a mi malmunkra hajtja a vizet. A legnagyobb foszfátkőzet-lelőhelyek ma:
Marokkó, akinek a bányái egy de facto állam, Nyugat-Szahara területén, találhatók. Politikailag érzékeny, tisztázatlan státuszú terület, sok morcos ember nagy exszovjet fegyverekkel. A foszfátkőzet-készletek több, mint 70%-a itt található. Talán szükségük lenne egy kis demokráciára?!
Kína, ahol a készletek már korlátozottak, exporttilalmat is bevezettek és amúgy is legendásan előnytelen üzleteket lehet velük kötni, kiváltképpen akkor, ha pont náluk van valami, ami neked viszont nagyon kell. Továbbá rohadt sok morcos kis ember, nagy fegyverekkel.
Egyesült Államok, főleg Idaho, Utah és Florida területén rendelkezik foszforkészletekkel. Ott is egyre növekszik az importkitettség, az USA mezőgazdasága pedig hatalmas, tehát nem nagyon fog ott sem jelentős fölösleg keletkezni. Márpedig az amerikaiak rohadt nagy emberek, rohadt nagy fegyverekkel – és amúgy is, America First. Azonban ezek a fegyverek mégsem lesznek elég nagyok akkor, ha a “marokkói demokráciaexport” megindulna, ugyanis Kína jelenléte az afrikai kontinensen egyáltalán nem elhanyagolható méretű!
 | A guest post by
|