🌿 Rostkender: igen is, meg nem is...
🌿 Kendermagvas gondolatok 2.
A feldolgozási irányt tekintve a rostkender aztán igazán a szélsőségek növénye. A címmel is arra kívántam utalni, hogy míg bizonyos esetekben abszolút igen a válasz rá, mert ennél egyszerűbb már nem is lehetne vele a munka, más tekintetben viszont bizonyos feldolgozási irányok távolabb állnak a megvalósíthatóságtól, mint bármikor a múltban.
Miért igen?
Energianövény: A rostkender szártömege óriási is lehet adott fajta választása esetén. A kender pár hónapos növekedése alatt elérhet akár 5 méteres magasságot is. Nos, ez már az a kategória, amit erdészeti szárzúzóval érdemes betakarítani, viszont a termésmennyiség és a fűtőérték magáért beszél. Az akáccal való összehasonlításban, amennyiben a 35 éves vágásérettséget számítjuk, 3-szor termelékenyebb a kender. Egy hektár 35 éves akácerdő 100-150 tonna tüzelőt ad. Egy hektárról a tüzelőnek való brikettált kender 8-13 tonna között mozog, tehát 35 év alatt (időben sokkal arányosabban elosztva, ami plusz pozitívum) 280 - 455 tonna fűtőanyag realizálódik számunkra.
A kender fűtőértéke brikettált állapotban 17,5 Mj/kg, míg az akác nem számottevően több 18,5 Mj/kg. A kender alkalmas elgázosító technológiával üzemelő kazánokhoz és második generációs etanolgyártás alapanyagának is.
Talajtakaró + takarmány
Azért szerepel együtt ez a két megnevezés, mert az utóbbi idők nem túl hideg teleit, tökéletesen átvészeli az ősszel kikelt állomány. Bár nem sokan kísérleteztek szántóföldi méretekben konkrétan őszi vetéssel, a gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy a kender kiválóan alkalmas a téli talajtakarásra. Tavasszal így jóval hamarabb indul növekedésnek a növény és májusra már jó hozammal betakarítható takarmány célra. A kender levélzet elsősorban nyúl és kis rágcsálók takarmányozására használható, de kiegészítő táplálékként a nagyobb emlősök esetében is kifejezetten jótékony, vitalizáló és egészségmegőrző hatású lehet a benne található fitokannabinoidok és terpének miatt. Nagyobb állatok esetében a takarmány 20%-nak megfelelő mennyiségű adagolása javasolt (pl. tehén, ló).
Állatalom
Még ebben az esetben is igen a válasz a „Miért igen?” kérdésre, viszont azért itt már szükség van némi szárbontásra, a szárzúzáson, az egyszerű daráláson túl. Állatalomként elsősorban a növény belső, rostoktól mentes részét - a pozdorját - használjuk. Ennek előállításához nem elegendő csupán szétzúzni a növény szárát (mint a brikettáláshoz), hanem át is kell rostálni - például egy dobrostával -, hogy kinyerhessük a rostok közül a pozdorját. Az állatalom céljával feldolgozott kenderpozdorjával leginkább a versenyszférában találkozhatunk, ahol előszeretettel alkalmazzák versenylovak almozására. Emellett főként nyúl és kis rágcsálók almozására használatos számos kedvező tulajdonsága miatt:
nagy a nedvszívó képessége,
rovarmentes,
jó hőszigetelő,
szagmegkötő,
antimikrobiális,
nem porolódik͕,
felhasználást követően, kijuttatva gyorsan lebomlik a talajban.
Építőanyag
Ehhez a felhasználási területhez szintén pozdorjára van szükség, viszont amíg az alomnál nem gond ha egy kicsit „szemetes”, azért itt már egy fokkal tisztább pozdorja szükséges. A kenderbeton alapvetően pozdorja, víz és mészhidrát keverékéből készül. Az ebből készülő falszerkezet nem teherhordó, viszont rendkívül jó szigetelő, páraáteresztő tulajdonságokkal rendelkezik. A kenderbeton kétségkívül a jövő építőanyaga fenntarthatósága és kedvező tulajdonságai miatt, ezért mindenképpen érdemes energiát fordítani az alapanyag előállítására is. A falazati felhasználás mellett befújható szigetelőanyagként is alkalmazható lakásfelújítások során, emellett pedig 3D háznyomtatási technológiákhoz is használható, ami még inkább bővíti a felhasználási lehetőségeit és a piaci potenciált.
Kompozit
Kompozit anyagok a kender szárának szinte minden részéből előállíthatók. A rost magas cellulóz tartalma miatt bioműanyag gyártására is alkalmas, de szálerősítéses kompozitok, 3D nyomtatófilametek és sok minden más készíthető belőle ezen a téren. A biopolimer- és biokompozit-ipar által előállított termékek környezeti terhelése jelentősen kisebb, mint a tradicionális, kőolajalapú polimertermékeké. Tekintve az olaj ellátási lánc sérülékenységét, egyre inkább indokolt lenne foglalkozni az ehhez hasonló alternatív alapanyagokkal. Magyarországon már működnek olyan vállalkozások, amelyek bizonyos mértékben foglalkoznak kenderalapú kompozitokkal, azonban az ehhez kapcsolódó ellátási lánc még nincs kellően kiépítve és feltérképezve, ezért ez az út nem magától értetődő, viszont rendkívül ígéretes.
Szigetelőanyag
 | A guest post by
|