Polifenolok és a stressz

⛑️ A növényi Maginot-vonal áttekintése

Poli.. mi?! Ne aggódj, a manuálterapeutám is pont így kérdezett vissza, amikor említésre került, hogy milyen vegyületek tanulmányozásával töltöm a mindennapjaimat PhD-hallgatóként. A neve alapján úgy gondolta, hogy a polifenolok valami végtelenül toxikus dolgok, amik előbb-utóbb hatalmas kárt okoznak bennünk, de még ha a neve riasztóan is hangzik, nézzük meg, hogy mik is ezek igazából és miért fontos annyira, hogy cikk szülessen belőle?

A növények egyik egyedülálló tulajdonsága a fotoszintézis mellett az, hogy képesek különböző kis molekulatömegű speciális másodlagos vegyületeket képezni, amelyek nem vesznek részt az elsődleges anyagcserében. Az elsődleges metabolitok (anyagcseretermékek) elengedhetetlenek a növények növekedéséhez és fejlődéséhez, míg a másodlagos metabolitok a környezetükkel való interakciójukhoz szükséges alapvető komponenseknek tekinthetők.

Bár az adaptációval és ellenállóképességgel kapcsolatos folyamatok feltárása napjaink egyik kiemelt kutatási területe a növényélettan, a biokémia és a molekuláris biológia területén, az, hogy a növények környezetükkel való kölcsönhatását mennyiben írhatjuk le a ‘kommunikáció’ vagy ‘intelligencia’ fogalmaival, továbbra is egy nyitott és jelentős részben feltáratlan kutatási terület.

Rengeteg tanulmány születik ebben a témában, de még mindig csak a felszínt kapargatjuk egy, a ‘70-es években történt incidens miatt, miszerint a növényeknek érzelmei vannak és hallanak. A The Secret Life of Plants c. könyv továbbá kifejti azt is, hogy a CIA-ügynök hazugságvizsgálót kapcsolt a szobanövényére és kommunikálni tudott vele. Több elismert kutató próbálta reprodukálni ezt, de senkinek nem sikerült, mert állítólag a kutatók „nem kerültek mélyebb érzelmi kapcsolatba” a vizsgált növényekkel. Nos, ezután Amerikában jelentősen megcsappantak a botanikai kutatásokra adott anyagi források, és azóta is csak próbáljuk szépen lassan utolérni magunkat, felvenni a tempót és elnyerni újra a nagy publikum bizalmát, világszerte.

Szóval ilyen másodlagos anyagcseretermékek lehetnek a terpének (pl. linalool, limonene), alkaloidok (pl. morfin, kinin) vagy akár a polifenolok (pl galluszsav, klorogénsav) is. Utóbbi az egyik legnagyobb mennyiségben termelődő vegyületek közé tartozik, amely minden növényi sejtben képződhet és szerepet játszanak a növényi sejtek működésében. A helyhez kötött életmódot folytató növények és környezetük közötti kölcsönhatás elengedhetetlen feltétele növekedésüknek és fejlődésüknek. A változó környezeti feltételek azonban gyakran stresszhatást gyakorolnak rájuk. Ilyen helyzetekben a növények túlélése, valamint termőképességük és mennyiségi-minőségi tulajdonságaik megőrzése – amelyek különösen fontosak a mezőgazdasági és gyógynövények esetében – alkalmazkodóképességüktől függ.

Mi is az a stressz és hogyan „stresszelnek” a növények?

A stressz kifejezést először a fizikában alkalmazták egy testben külső erő hatására ébredő belső feszültség jellemzésére. Igazából minden olyan megterheléssel járó helyzet ide tartozik, ami egy adott szervezetben a normálistól eltérő reakciókhoz, viselkedéshez vezet. Emberek esetén is a fokozott megterhelés és annak következtében bekövetkező állapotváltozásokra használjuk a stressz kifejezést. Három fő fázisát ismerjük: az első a vészreakció, ami a „stresszor hatására bekövetkező terhelés fokozódásakor a normális működéstől való eltérésben nyilvánul meg, s aminek következménye a vitalitás csökkenése”. Ilyenkor az anyagcsere lebontó folyamatai dominálnak a felépítő jellegűek helyett, ami akut károsodáshoz vezethet. A következő fázis az ellenállás stádiuma, amennyiben a növény rezisztencia-potenciálja ezt lehetővé teszi, tehát a növény képes helyreállítani az őt ért károsodásokat, és akár edzettebbé válhat (hardening), ellenállóbb lesz. A harmadik szakasz pedig a kimerülés, ami akkor következik be, ha a növény nem képes az őt ért károsodásokat helyreállítani és végső esetben pusztuláshoz vezet. (Ezt sokszor tapasztalhattad egy újonnan vásárolt szobanövény esetén. Most már legalább érted, mi történt: igazából csak a növényed nem bírta a strapát, meg azt, hogy 2 hétig elfelejtetted öntözni és amúgy árnyékkedvelő volt, Te pedig a tűző napon tartottad.. velem is előfordult már, ne aggódj).

Talán mindannyian álltunk már tanácstalanul a növények felett és nem értettük, hogy mit rontunk el…

Hogyan kerülnek képbe a polifenolok?