📈 Párhuzamos valóságok a terménypiacokon…
Terménypiaci képbehozó - 2026. június
Ezt a cikket pontosan két héttel ezelőtt kellett volna megírnom, DE…
az objektivitásomat döntően befolyásolta az éppen aktuális hangulatom, MERT
nálunk sem esett egy csepp eső sem a „hőkupola” után, ÉS
a terményárak nem mozdultak döntően hetek óta se a magyar, se a globális piacon, EZÉRT
vártam, hátha a sport eltünteti a rosszkedvem, a piac megmozdul a készletek ellenére, DE
a lehűlés kedvezett a kukorica virágzásának (a gyapottok árnyalja a képet), MERT
az aszály ellenére jó állapotban maradtak a kukoricák (tudom, vegyes az országos kép), ÉS
a malmok lassan őrölnek, a liszt olcsó, a Duna sekély, az export apad, EZÉRT
az ukrán-orosz háború csavart ismét egy nagyot a gombokon!
A kedvem két hét alatt derűsebb lett, ÉS végre lehet másról is írni, mint az aszályról…….
1. BÚZA: DRÓNHÁBORÚ A TENGEREN ÉS AZ ÉVES CSÚCSOK
A betakarítás a szokásosnál korábban kezdődött Magyarországon a nagy aszály miatt. A termésátlagok vegyes képet mutatnak, mert ahol a megfelelő időszakban kapott esőt az állomány, ott kimagasló, míg ahol a szárazság tartós maradt, ott drasztikusan alacsony hozamokat érnek el a gazdálkodók. Az EU és az USA búzatermése is elmarad a korábbi évekhez képest. A búzaárak ennek ellenére Magyarországon az 58 és 67 ezer Ft/tonna sávban mozogtak, a MATIF-on a szeptemberi ár hetek óta nem tudott kitörni a 200 EUR/tonna fogságából. A jegyzések emelkedését gátolta a gyenge export, az alacsony európai lisztár, és a magas búzakészletszintek.
Aztán a búza piacát július 10. óta egyértelműen az orosz-ukrán konfliktus felerősödése és a fekete-tengeri hajózási útvonalak ellehetetlenülése rángatja. Július közepére a chicagói (CBOT), a kansas-i (HRW) és párizsi (MATIF) búza határidős jegyzései is éves csúcsra ugrottak (napi 5-10%-os emelkedéssel).
Oroszország és Ukrajna együttesen a világ búzaexportjának mintegy 29%-át adja, emellett Oroszország a világ legnagyobb búzaexportőre (a globális kivitel 22,3%-ával), Ukrajna pedig a negyedik legnagyobb kukoricaexportőr (10,9%). Az exportfolyamatokat a legutóbbi hetek katonai eszkalációja mindkét oldalon súlyosan fenyegeti, ami az árak emelkedéséhez vezetett.
Az orosz export és az Azovi-tenger blokádja:
Ukrán drónok kiterjedt támadássorozatot indítottak orosz tartály- és kereskedelmi hajók ellen az Azovi-tengeren. Ezen a viszonylag sekély tengeri útvonalon, valamint a környező folyókon halad át az orosz búza- és gabonaexport mintegy 25%-a. A támadások – melyek során egyetlen hét alatt mintegy 100 hajót érhetett találat – következtében a hajóforgalom megakadt, és Oroszország lezárta a Kercsi-szorost, valamint a Don-Azov-csatornát. Bár Oroszország hivatalosan azt kommunikálja, hogy a kieső forgalmat alternatív fekete-tengeri (pl. Novorosszijszk) vagy balti-tengeri kikötőkbe irányítja át, szakértők szerint ez komoly logisztikai akadályokba ütközhet. Ha a lezárás tartós marad az őszi csúcsidőszakban, az orosz export 5-10 millió tonnával is visszaeshet, mivel a mélyvízi kikötők nem bírják el a teljes többletterhelést. Az orosz agráriumot emellett a finomítókat ért ukrán csapások miatt dráguló gázolaj is sújtja, ami ronthatja a gazdák profitmarzsát a jelenleg is zajló betakarítás során.
Iratkozz fel, hogy értesülj hasonló tartalmainkról! 😊
Az ukrán tengeri export összeomlása:
 | A guest post by
|