Túl vagyunk a szeptemberen, a kombájnok nagy része már a színekben pihen, és egyre nagyobb az őszi vetések körüli idegeskedés. Ha valaki azt hitte, hogy a 2026-os esztendő már nem tartogat meglepetéseket, akkor az nagyot csalódhat. A nyári extrém hőség és aszály, majd az ismételten nem érkező csapadék alaposan megkavarta a kártyákat.
Vágjunk is bele! Mi is történt a nagyvilágban és itthon? Hogyan hatnak a makrogazdasági események az inputokra? Merre indulhat a kukorica, a búza, a napraforgó és a repce ára?
Politikai iszapbirkózás és klíma-anomáliák
Mielőtt áttekintenénk a hazai és az EU-s valóságot, érdemes feljebb emelni a fejünket, mert a terményárainkat a tengerentúli öltönyösök és az áramlatok legalább annyira mozgatják, mint a helyi csapadékhiány.
Az Egyesült Államokban a mezőgazdasági törvény, a híres “Farm Bill” szeptember 30-án lejárt. A törvényhozók nyíltan kimondták, hogy legalább egy hónapig esélyük sincs új megállapodásra, miközben a Kongresszus egy rendkívül bonyolult jogalkotási problémán próbál átnavigálni. Bár a 2018-as törvényt a szeptember végi határidő előtt már háromszor meghosszabbították, kulcsfontosságú rendelkezések jártak le, amelyek megújításra várnak. A Képviselőház és a Szenátus mezőgazdasági bizottságainak elnökei abban reménykednek, hogy év végéig sikerül egy állandó törvényt elfogadniuk. Ez a politikai bizonytalanság rányomja a bélyegét a globális piacok hangulatára, hiszen az amerikai gazdák támogatási és kockázatkezelési rendszere a levegőben lóg.
Ha a politika nem lenne elég, az időjárás végképp a feje tetejére állt. A Copernicus program jelentései már hetekkel ezelőtt kongatták a vészharangot: az El Niño jelenség tönkreteszi a termést Közép-Amerikában és Kelet-Afrikában, és komolyan fenyegeti a következő szezont Délkelet-Ázsiában, valamint Dél-Amerikában is. És ha már klíma: az indiai monszun felett is az El Niño vette át az uralmat, ami drasztikus hatással lehet India mezőgazdaságára. Európában a Földközi-tenger térségében szeptember végén hatalmas esőzések pusztítottak, néhol több havi vagy akár egy évnyi csapadék is leesett néhány nap alatt, de kontinensre még nem sikerült betörnie a nedves légtömegeknek.
A legkritikusabb pont azonban, amit innentől kezdve egészen jövő márciusig árgus szemekkel kell figyelnünk, az Brazília. A friss térképek egy hatalmas kiterjedésű, masszív száraz foltot mutatnak a dél-amerikai ország felett. Ez a száraz és forró időjárási anomália súlyosan veszélyeztetheti az első kukoricatermést, a másodvetésű (safrinha) állományokat, és természetesen a szóját is. A jelenlegi számok és előrejelzések egyszerűen nem állnak össze, a piac pedig egyelőre próbálja beárazni ezt a hatalmas kínálati kockázatot.
