Mi a frász folyik a Növényorvosi Kamarában?

Pár hete néhány súlyos állítás látott napvilágot (egy, a szakmai körökben terjedő beszámoló formájában) a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara (MNMNK) pénzügyi átláthatósági problémáival, illetve a választott vezetők hatalomgyakorlásával kapcsolatban. Nem az első alkalom, hogy rossz híre kél a Kamarának az elmúlt egy évben, korábban a botrányba fulladt kamarai választások borzolták a szakma kedélyeit.

Időközben már a mainstream agrármédia is foglalkozott az üggyel, két ízben is, itt és itt. Mivel a Kamara működését övező állandó belső feszültségek és a sajtóban megjelenő hírek már a tagság szélesebb körét is elérték, elhatároztam, hogy a felszíni viták mögé nézve megismerem a teljes történetet. Úgy gondolom, köztestületi tagokként jogunk van tisztán látni a folyamatokat, hovatovább köztestületként a Kamarának kötelessége is teljes transzparenciát biztosítani a pénzügyei és a hatalomgyakorlása felett, ezért döntöttem az információk összegzése és megosztása mellett.

Sajnos amit találtam, attól inkább csak magamra akartam rántani a villanybojlert.

---

Jogászkodás

Ugord át, ha nem érdekel.

1. ​A média és a szakmai nyilvánosság legfőbb feladata a mindenkori választott vezetés ellenőrzése – ez tagdíjból finanszírozott köztestületek esetében fokozottan fönnáll.

2. Az Alkotmánybíróság és a Kúria következetes joggyakorlata szerint a közpénzből vagy kötelező tagdíjból gazdálkodó testületek, illetve azok tisztségviselőinek kritikatűrési kötelezettsége sokkal magasabb, mint egy magánszemélyé vagy magáncégé.

3. A gazdálkodás transzparenciája és a tisztségviselők hatalomgyakorlása magasan a közérdekű vita kategóriájába tartozik, amit a véleménynyilvánítás szabadsága kiemelten véd.

​Fontos kiemelni: az alább leírtak a jelenlegi legjobb tudásomat tükrözik, amit számos kamarai emberrel folytatott beszélgetésből szedtem össze, majd összegeztem. Ezek valóságtartalmát nem állítom, nem is állíthatom, mivel nem vagyok hatóság, hogy átfogó nyomozást folytatva, minden hivatalos adatot és dokumentumot bekérve objektív véleményt formáljak. Ez egy véleménycsokor: az én vélemény a véleményekről.

​A magyar jogrendszerben (Btk. 226. § a rágalmazásról, és a Ptk. 2:45. § a jóhírnév/hitelrontás védelméről) a kulcskérdés mindig két dologban rejlik:

Tényállítás vagy vélemény?

És ha tényállítás, akkor igaz-e vagy sem?

Alábbiakban az én szubjektív véleményemet olvashatjátok az ügyről.

​Ugyanis, ameddig a tényállítások mellé nem rendelődik bizonyíték, addig az ártatlanság vélelme él a Kamara és tisztségviselői irányába is.

---

A választások anno Domini 2025

A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara legutóbbi (2025) tisztújító elnökválasztása és küldöttközgyűlése rendkívül kaotikus körülmények között, botrányos hangnemben zajlott, és már a megalakulás pillanatában súlyos legitimációs válságot idézett elő a szervezeten belül. A problémák alapvetően módszertani, szervezési és etikai jellegűek voltak, amelyek miatt a tagság egy része a választások szabálytalanságát és érvénytelenségét vetette fel.

A rendelkezésre álló dokumentumok és visszaemlékezések alapján az elnökválasztás körüli főbb problémák és vitás pontok az alábbiak szerint alakultak:

Jelölési anomáliák és az értesítések elmaradása

• Az „ellenzéki oldal” véleménye: Több növényorvos egyáltalán nem kapott hivatalos értesítést a választási esemény részleteiről, noha a nevük hivatalosan is szerepelt a jelölőlistákon. Emellett felmerült, hogy a jelölőbizottság több esetben nem is értesítette a jelölteket arról, hogy felvették őket a listára

• Az „elnökségi oldal” véleménye: Határozottan visszautasítja az illegitim választásról szóló vádakat. Álláspontja szerint a tisztújító közgyűlés határozatképes volt, és formáját tekintve teljes mértékben megfelelt egy törvényes ülésnek. A vezetőség támogatói szerint a sejtetésekre épülő, visszaéléseket sugalló vádaskodások komolytalanok és ami fontosabb, senki sem mutatott fel semmi bizonyító erejűt az inszinuáláson kívül.

Káoszos szavazatszámlálás és szervezési inkompetencia

Maga a választási közgyűlés rendkívül elhúzódott, reggel 9-től este 8-9 óráig tartott. A közgyűlés légköre pedig a beszámolók szerint „inkább hasonlított egy zavaros kártyapartira, mint egy komoly fórumra”.

• Az „ellenzéki oldal” véleménye: A nyílt, kézfeltartásos szavazások során a küldöttek folyamatos ki-be mászkálása miatt a szavazatszámlálás követhetetlenné vált. Több esetben előfordult, hogy a leadott igen, nem és tartózkodó szavazatok matematikailag nem adták ki a jelenlévők számát (hiányoztak szavazatok), ami miatt többször újra kellett szavaztatni a kérdéseket.

• Az „elnökségi oldal” véleménye: A szavazatszámlálás körüli anomáliákat az új elnökség tagjai sem vitatták, a felelősséget azonban a szervezők helyett a fegyelmezetlen küldöttekre hárítják. A beszámolók szerint a hosszú, megterhelő és egész napos ülésen a delegáltak folyamatosan ki-be mászkáltak a teremből, ami egy nyílt, kézfeltartásos szavazási rendszernél borítékolhatóan megnehezítette a számolást.

• A hiányzó (matematikailag ki nem jövő) szavazatokat azzal magyarázzák, hogy bent a teremben többen egyszerűen nem szavaztak – sem igennel, sem nemmel, sem tartózkodással –, mintha nem is tudnák, miről van szó.

• Alternatív vélemény: egy se ide, se oda nem tartozó forrásom véleménye szerint a káosz fő oka a rugalmatlan számlálási módszer. Ahelyett, hogy a „látható többségből” kivonnák az ellenszavazatokat és a tartózkodásokat (ami logikus és gyors lenne), minden egyes felemelt kezet görcsösen, egyenként próbálnak megszámolni, ami rengeteg hibához vezet. Ezt egyébként egyszer már kezdeményezték, de leszavazták.

Mindig azok a gonosz MANóK!

A Kamara sok-sok éve él együtt egy átokkal, melynek neve MANOK Kft. és a konfliktusok (látszólagos) forrása is ez.

A MANOK-Növényorvos Kft. története és a körülötte kialakult konfliktus a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara eddigi legsúlyosabb belső válságához vezetett. Az események története a rendelkezésre álló források alapján a következőképpen foglalható össze:

1. Alapítás és a kezdeti célok (2014-2016)

A MANOK Kft.-t a Kamara alapította (amelyben 65%-os többségi tulajdonnal rendelkezik az országos központ, a fennmaradó részt pedig a megyei szervezetek, például Fejér és Hajdú-Bihar megye birtokolják). A cég létrehozásának fő célja az volt, hogy a permetezőgépek kötelező, jogszabály által előírt felülvizsgálatát egy országos franchise hálózat keretében végezzék el. A cégalapítás egyébként jó és logikus döntés volt: könnyebb kezelni, pályázni vele és ezzel a megoldással szerették volna megvédeni a Kamarát egy több százmillió forintos beruházás korlátlan jogi és anyagi felelősségétől.

2. A 2000 forintos szerződés és a kartell-bírság

A rendszer elindításakor, 2016 márciusában a Kamara és a MANOK Kft. egy megbízási szerződést kötött, amelynek értelmében a Kft. minden bevizsgált permetezőgép után 2000 forintot köteles fizetni a Kamarának. Noha a MANOK Kft.-t a növényvédelmi gépek felülvizsgálatának központosított ellátására hozták létre, a cég ezen működését a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is vizsgálta, és tisztességtelen piaci magatartás (piacfelosztás és árrögzítés) miatt 5 millió 250 ezer forintra bírságolta.

3. Jogszabályváltozás, elévült tartozás és rendőrségi ügy

Időközben a jogszabályi környezet megváltozott, és a Kamara / MANOK Kft. elvesztette a gépvizsgálatokra vonatkozó kizárólagos monopóliumát. A kamara akkori vezetősége azonban éveken át nem módosította a szerződést, így papíron mintegy 24 millió forintos elmaradt követelés keletkezett. Emiatt az előző elnök 2025 márciusában hűtlen kezelés gyanújával rendőrségi feljelentést tett.

• A rendőrség a nyomozást elutasította, kimondva, hogy bűncselekmény nem történt, mindkét fél szerződést szegett, így az ügy csupán polgári peres jogvita. Érvelésük szerint a szerződés „kiüresedett”, okafogyottá vált, és mivel a felek tíz éven át ráutaló magatartással – számlázás és fizetés nélkül – így működtek, a követelés jórészt elévült és jogilag is alaptalan.

• Az “ellenzéki oldal” szerint a pénzt „kilopták” a Kamarából. Bár a jogszabályváltozások miatt a MANOK Kft. valóban elvesztette a gépvizsgálatokra vonatkozó monopóliumát, a 2016-os szerződés nem „üresedett ki”, és az eredeti szolgáltatás nyújtása egyáltalán nem vált lehetetlenné. A Kft. a monopólium elvesztése ellenére is fenntartotta az országosan jól felépített hálózatát, amely továbbra is problémamentesen üzemelt. Mivel szakmailag megalapozottabb és ellenőrizhetőbb méréseket végeztek, a gazdák jelentős része továbbra is az ő vizsgálóállomásaikra vitte a gépeit. Mivel a szolgáltatást a cég továbbra is ténylegesen elvégezte, a szerződés sem évült el, így a gépenkénti 2000 forintos fizetési kötelezettség (amiből a mintegy 24 millió forintos tartozás felhalmozódott) továbbra is fennállt

• Az “elnökségi oldal” véleménye szerint a rendőrségi nyomozás eredménye egyértelműen kimondja, hogy bűncselekmény nem történt, a tartozások jelentős része pedig mostanra amúgy is elévült, tehát a polgári peres úton történő érvényesítése sem lehetséges. Így tehát az ügy gyakorlatilag halott, emiatt pedig az ezzel való foglalkozás csak felemészt olyan energiákat, amelyeket konstruktívan is fel lehetne használni, pl. az aranyszínű sárgaságra vagy az aszálykérdésre adott korszerű válaszok kidolgozása területén.

4. A meghiúsult belső vizsgálat (2025)

A pattanásig feszült helyzet miatt a 2025. áprilisi Küldöttközgyűlés (KKGY) határozatot hozott arról, hogy a MANOK Kft.-t teljeskörűen át kell világítani, és a cég jövőjéről a vizsgálat lezárulta után fognak dönteni.

Először közmegegyezésesen külső szakértőt vontak volna be a folyamatba, azonban ezt végül elvetették, mivel nagyon drága lett volna (5-6 millió forint). Úgy döntöttek tehát, hogy házon belül oldják meg.

Ezen a ponton, ha ezt a döntést nem hozzák meg, valószínűleg ez a cikk most nem születik meg. Utólag persze könnyű okosnak lenni…

• Az „ellenzéki oldal” véleménye: Az ellenzéki vizsgálók szerint a cégvezetés és az ügyvéd mindent megtett az átvilágítás szabotálásáért. Állításuk szerint ellenséges közeg fogadta őket, a dokumentumokat papírdobozokból kellett kibogarászniuk, fénymásolni nem engedték őket, és az iratbetekintések során víz és étel nélkül tartották a bizottságot. Ráadásul az ügyvéd egy sokoldalas jogi állásfoglalással és perrel fenyegette meg a tagokat.

• Az „elnökségi oldal” véleménye: szerintük azonban a valóság teljesen más. A vizsgálóbizottság tagjai egyszerűen nem rendelkeztek megfelelő (könyvvizsgálói) kompetenciával a pénzügyi folyamatok értelmezéséhez, továbbá a bizottság tagjai megszegték a titoktartást, érzékeny üzleti és személyes adatokat fotóztak le. Az elnökség álláspontja szerint a bizottság tagjai ezzel túllépték a hatáskörüket és üzleti titkot sértettek.

5. A „két kapura játszó” ügyvéd?

A történet egyik legmegosztóbb szereplője az ügyvéd.

• Az „ellenzék” szerint súlyos etikai és jogi aggályokat vet fel, hogy miközben az ügyvéd a vizsgált MANOK Kft. érdekeit képviselte (és perrel fenyegette az átvilágító kamarai tagokat), ugyanez az ügyvéd adott később jogi állásfoglalást az Elnökség felkérésére a 2000 forintos szerződés érvényességéről, sőt, ő vezette le a jogi vitákat a siklósi közgyűlésen is. Márpedig a tulajdonos (Kamara) és a menedzsment (MANOK) között nagyon is lehet érdekellentét egy átvilágítás során.

• Az „elnökségi oldal” és az ügyvéd az összeférhetetlenség vádját abszurdnak tartja. Érvelésük szerint a Kamara a MANOK Kft. 65%-os tulajdonosa, így jogilag nincs szó két, egymással perben álló, szembenálló félről. Az ügyvédet objektív, cégjoghoz értő szakemberként kérték fel, hogy tisztázza a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerinti kötelezettségeket a kaotikussá vált közgyűléseken, ahol jogi végzettség nélküli delegáltak értelmezték félre a jogszabályokat.

6. A cég végelszámolása és a siklósi botrány (2026)

A folyamatos támadások hatására a MANOK ügyvezetője lemondott. Ez a lépés robbantotta be a végső botrányt a 2026. májusi siklósi közgyűlésen.

• Az „elnökségi oldal” szerint a MANOK Kft.-nek nincs jövőképe, a több éve és elnökökön átívelő jogi és pénzügyi ellentét pedig polarizálja a Kamarát, miközben a büntetőjogi végkifejlet részben a rendőrségi állásfoglalás, részben az elévülési idők miatt már lehetetlen. Ezért a szituáció “méregfogaként” azonosított MANOK Kft. megszüntetése mellett döntöttek, ettől a lépéstől pedig éppen a viharos kamarai viszonyok elsimulását remélték.
  Mivel a pozíciót senki nem akarta átvenni az ügyvezető lemondását követően, a cégbíróság hivatalból felügyeleti gondnokot rendelt volna ki. Ennek elkerülése, valamint a Kft. számláján még meglévő, mintegy 26-27 millió forintnyi vagyon megmentése érdekében a tulajdonosok (köztük a Kamara elnöksége) 2026 tavaszán “cégjogi kényszerből” elindították a cég egyszerűsített végelszámolását. Érvelésük szerint a végelszámolás megindítása nem egyenlő a cég azonnali megszüntetésével: az eljárás megkezdése és a cég végleges bírósági törlése közötti időszakban a KKGY bármikor dönthet úgy, hogy leállítja a folyamatot - így a legfőbb döntéshozó szerv végső szava a MANOK Kft. jövőjéről nem sérül.

• Az „ellenzéki küldöttek” súlyos alapszabálysértésnek és a kamarai demokrácia megsemmisítésének értékelték, hogy az elnökség a KKGY korábbi határozatát megkerülve, a vizsgálat lezárása és a küldöttek tájékoztatása nélkül indította el a cég felszámolását. Emiatt 15 küldött hivatalos bizalmatlansági és visszahívási indítványt nyújtott be a teljes elnökség és a döntést támogató bizottsági elnökök ellen.

• Hangsúlyozzák továbbá, hogy a KKGY döntésének tiszteleben tartásának és a kamarai demokrácia életben tartásának érdekében a Kamarának egyeztetnie kellett volna a tagsággal, ismertetni a helyzetet és minimum új szavazást kiírni az átláthatósági vizsgálat további folytatásáról, de leginkább átmenetileg egy ügyvivő elnököt jelölni ki a cég élére a vizsgálatok végéig - a felügyeleti gondnokot elkerülendő.

• Végezetül egy logikus – és a belső beszélgetésekben is gyakran felmerülő – észrevételre is felhívják a figyelmet: az a puszta tény, hogy a cég végelszámolását még az átvilágítás befejezése előtt indították el, sokakban pont azt a gyanút kelti, mintha a sietős megszüntetéssel a korábbi pénzmozgások nyomait próbálnák meg végleg eltüntetni a kíváncsi szemek elől.

• Alternatív vélemény: a sorsdöntő végelszámolási szavazás egy reggel 9-től késő délutánig tartó, „maratoni” online elnökségi ülésen történt, ráadásul úgy, hogy előzetesen nem is szerepelt a napirenden (az „egyébek” között került elő). Emiatt sok bizottsági elnök (pl. oktatási vagy környezetügyi) már jelen sem volt, amikor szavaztak. Az indítvány tehát egy olyan „kollektív bűnösségi elvet” alkalmaz, amely büntetné azokat is, akik ott sem voltak a döntésnél.

Ezt követte Maczkó Mihály közleménye, amelynek kapcsán én magam is tudomást szereztem az ügyről. Maczkó Mihály egyébként minden bizonnyal a kissé megöregedett és elhordott Misi Mackót takarhatja - vagyis egy kamuprofil.

Ki nyert?

Senki, mindenki veszített, de a konfliktus legfőbb vesztese maga a szakma. A siklósi felszólalásokból egyértelműen kirajzolódik egy harmadik oldal: A piacról élő növényorvosok számára a belső konfliktus elhúzódása közvetlen veszélyt jelent, mivel a megbénult vagy hitelét vesztett Kamara képtelen hatékonyan lobbizni a szakmát érintő húsbavágó kérdésekben (mint az AKG vagy a növényegészségügyi válságok). A csendes többség már csak azt szeretné, ha a MANOK-ügy végre lezárulna, a bent lévő 26 millió forintot igazságosan elosztanák a tulajdonosok között, és a köztestület végre azzal foglalkozna, ami a dolga: a gazdálkodók és a növényorvosok mindennapi érdekvédelmével.

Zárszó: Káosz vagy megtisztulás?

A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara válaszút elé érkezett. A 45 napon belül összehívandó rendkívüli közgyűlésen a küldötteknek titkos szavazással, kétharmados többséggel kell dönteniük az Elnökség sorsáról. Ez 2026.07.08-án esedékes.

A Kamara előtt álló rendkívüli közgyűlés tétje nem egyszerűen az aktuális elnökség személyi összetétele, hanem a szervezet intézményi integritása. A tagságnak mérlegelnie kell: a jelenlegi vezetés képes-e garantálni a transzparenciát és a törvényes működést a jövőben, vagy a bizalmatlanság olyan mély, hogy a szervezet megtisztulásához teljes tisztújításra van szükség.

Egy dolog azonban biztosnak látszik: ha a polgárháború tovább folytatódik, és a szervezet működésképtelen marad, egyre valósabbá válik az a fenyegetés, hogy az Agrárminisztérium megelégeli a „gittegylet” viselkedését, és állami gyámság alá vonja az egykor büszke, független köztestületet.

Magánvélemény

1. Az elnök személye nem képez kohéziós erőt: A legnagyobb kérdés az, hogy a jelenlegi elnök személye képes-e még integratív szerepet betölteni, vagy a törésvonalak már áthidalhatatlanok? Ezt a döntést július 8-án meg fogják hozni. Személyesen a teljes elnökség és a felügyelőbizottsági tagok alkalmatlanságáról nem vagyok meggyőzve, az elnök személyének polarizáló hatása azonban tisztán látszik - noha soha nem találkoztunk még személyesen, teszem gyorsan hozzá!

2. Nincs szakmai vita, csak jogi, eljárásrendi és pénzügyi csatározás: Az elmúlt két évben érdemi szakmai vitáig a Kamarában soha nem jutottak el, mert folyamatosan eljárásrendi, elszámolási, szabályozási kérdéseken ment a huzavona a közgyűléseken, és a többségnek már nagyon elege van ebből. Az egyik megye delegáltjai az utolsó közgyűlésről ki is vonultak, hogy majd visszatérnek, ha végre szakmai kérdésekkel is foglalkozunk.

   Ha már szakmai munka: az is megjegyzendő ugyanakkor, hogy az országos Kamara elősorban a megyei Kamarákkal kommunikál, akik a szakmai jellegű anyagokat és kezdeményezéseket vagy továbbítják a megyei tagságnak, vagy nem. Így nehéz megállapítani, hogy valóban csak köldöknézegetés történik, vagy csak elakad az információ áramlása útközben.

3. A MANOK megszüntetése érthetetlen húzás: A MANOK egy forró pont, maga a megszüntetés pedig egyértelműen szembe megy a közgyűlés akaratával. Az elmondások alapján egyébként ez egy visszatérő eleme a Kamara rendes működésének, hogy puszta jószándékból valami elképesztően béna dolgot csinálnak. Legjobb esetben itt is ez történt. Mindazonáltal rendőrségi vizsgálat ide, elévülési idők oda, abban, hogy a Kamara nem kapta meg a szerződésbe foglalt jussát, valakinek felelőssége van – ha nem is jogi, de morális mindenképpen.

4. Politikai leszámolás: dr. Tarcali Gábor a saját Facebook profilján dr. Nagy István FIDESZ-KDNP agrárminiszter mellett kampányolt. Mindeközben az “ellenzéki oldal” “Abszolút növényorvos” aláírással jelentette meg az írását. Joggal merül fel a kérdés, hogy mi az ügy politikai vonatkozása.
   Megdöbbenéssel kell tudósítsak róla: gyakorlatilag semmi. Egyetlen ember sem említett semmilyen direkt politikai vonatkozást. Mikor külön rákérdeztem, akkor is hamar visszaterelődött a szó belső ellentétekre, jogi, pénzügyi, kamarai kérdésekre. Bármennyire is úgy tűnik hogy az, én nem tudom megerősíteni, hogy politikai az ügy.

5. Lesz-e elnökségi váltás: Az elnökség leváltásához szükséges kétharmados többség eszméletlenül nagy szám. Ha pedig nem lesz meg a leváltáshoz szükséges szavazat, ezek a viták (és az ebből eredő működésképtelenség) tartósan velünk fognak maradni.