🌿 Magkender: a szép ígéret

🌿 Kendermagvas gondolatok 1.

Nem is olyan régen, egy messzi-messzi galaxisban… ja nem! Épp itt Magyarországon, sokan nekiálltak CBD-re, magra, erre-arra kendert termeszteni, amikor felkapott lett, hogy CBD-t mindenbe is lehet tenni és akkor ötször annyiért lehet eladni az adott terméket. Aki ennek az erős hype-nak az ellenére nem találkozott volna vele, a CBD vegyület az ipari kender virágzatából vagy cséplési aljából kivont MINDENT IS meggyógyító vegyület.

Van CBD-s arckrém, sampon, kapszula, rágó, sör, de még azt hiszem péksüteményt is készített valaki. Talán előtte az aloe vera ment ekkorát. Mostanra nagyjából kialakult a helye a piacon. Sajnos azonban sokan pórul jártak azok közül, akik akkor ráugrottak a termesztésre, mert sok esetben rajtuk maradt a félkész anyag. Azonban a CBD népszerűsége ellenére ne gondoljuk, hogy több ezer hektárnyi kender-termőterület lenne Magyarországon. A hivatalos adatok szerint az utóbbi 10 évben a legjobb szezonban (2019-2020) sem haladta meg a 700 hektár termőterületet.

Vetésterületek alakulása az elmúlt 10 évben (Forrás: Agrárminisztériumi adatigénylés, MI használattal kiegészítve)

A valóságban ez sok kísérletező gazdát jelentett, akik félinformációk alapján és az ígéretes piaci kereslet hallatán beleugrottak általában 10-20 hektárral a termesztésbe. Viszont a kender cseppet sem hasonlít a búzára, kukoricára, de még a napraforgóra sem. Rendkívül erős rostja van, ami simán befullasztja a kombájnt, a növény pedig megnő 2 méter magasság fölé (néha akár 4 méter magas kar vastagságú tővel), ezért aztán nem mindenkinek sikerült boldogulni vele.

Extra magasra törő kender (forrás: Ivanics Anna)

És akkor még a jogszabályok is…

Jelenleg legfeljebb 0,2% THC-tartalmú Cannabis sativa L. termeszthető legálisan Magyarországon, azok közül is csak az EU fajtalistán szereplő fajták.

Az EU-ban egyébként 0,3% a határérték, és vannak kezdeményezések, hogy nálunk is így legyen, de egyelőre nem sikerült elérni ezt a célt… sem.

---

---

Ami fontos, ha ipari kendert vetünk: Őrizzük meg a bizonylatokat! A vetőmag vásárlását igazoló számlát és a csomagoláson található fémzárolást igazoló hatósági címkét kötelező megőrizni legalább a vetés évének végét követő év végéig. Bárminemű kétely merül fel azzal kapcsolatban, milyen kender is az a falu végén, ez lesz az, amivel igazolható. Mindenképp érdemes a helyi rendőrségen előre jelezni, hogy pontosan hol és milyen kendernövény növekedik, mert szinte mindig van egy-egy jó szándékú „Magdi anyus” vagy mezei túrázó, aki azonnal a rendőrséget hívja.

Ezen túl, aki a területalapú támogatásnál bejelöli, hogy kendere van, az számíthat rá, hogy a NÉBIH esetleg nála végzi a véletlenszerű mintavételt, amivel a THC határértéket ellenőrzik.

A vetőmag vásárlását igazoló számlát és a csomagoláson található fémzárolást igazoló hatósági címkét kötelező megőrizni legalább a vetés évének végét követő év végéig! (forrás: Ivanics Anna)

Van még egy fontos és rendkívül sokféleképpen értelmezhető részlet. Kötelezettség áll fenn nyilvántartásba vételre, de csak „kizárólag a jogszabályban nevesített tevékenységekre (kannabisz növény virágzatának begyűjtése, cséplése, tárolása, felvásárlása más nyilvántartásba vett gazdálkodótól, exportálása, reklamáció esetén importálása, valamint annak megsemmisítése)”.

Na már most, aki magra termeszt és azt csépelni is fogja, annak a fentiek alapján szükséges a nyilvántartásba vétel. A mag nem része a „kannabisz virágzatnak”, de a cséplési alj már igen, mivel abban található főleg a CBD és az az icipici THC is. Aki zöldítésre vagy zöldtakarmánynak használja a kendert, és nem jut olyan fenológiai fázisba a növény, hogy virágzóna alakuljon ki, annak éppenséggel nem szükséges ez a bejelentés, de mivel évekig mentek a pontos értelmezési viták és félreértések, a gyakorlatban mégis jobb, ha így is bejelentésre kerül a növény (és bízunk benne, hogy lassan pozitív változások következnek).

Mit ne csinálj!?

Ne vess úgy kendert, hogy nem tudod, hogyan fogod learatni!

Akkor miért beszélünk mégis a kenderről?

Mert iszonyú finom és tápláló, és igenis megvan a helye a piacon. A kendermagból vegyi anyagok és bonyolult eljárások nélkül nyerhető ki színtiszta protein, ami önmagában rendkívül piacképessé teszi. A hántolt kendermag ínycsiklandó csemege, szinte minden ételhez alkalmas a müzlitől a poke bowlig. A kendermagolaj pedig maga a kincs, már csak a lenmagolaj jobb nála. Arról nem is beszélve, hogy a magolaj rendkívül sok kozmetikai termékben igen hasznos és keresett alapanyag.

Különböző kendermag fajták néhány fontosabb adata (forrás: Ivanics Anna által összeállított táblázat)

Itt van a kutya elásva!

1. Fajtaválasztás

A különböző fajták között igen jelentős eltérések vannak magtermésben, olajtartalomban, növénymagasságban és még érésidőben is. Van például fél méter magas, augusztus elején érő fajta, a ‘Finola’, ami egy átlagos magkender fajta. Rendkívül könnyen kezelhető, afféle belépő szint a magkenderben. Aztán van a ‘Tiborszállási’, ami már expert fokozat, mert ugyan egy nagy szemű, kiemelkedően finom étkezési magnak való fajta, ellenben bőven 2-3 méter magasságig nő és a magzóna sem egyszerre érik. A magkender-nemesítésnél fontos szelekciós cél az egységes érés és a gépi betakaríthatóság, ezért léteznek már olyan fajták, mint ‘Fibrol’, ‘Uniko-B’, amik 2 méter alatti állományt képeznek, így kezelhetőbbek az általánosan elterjedt mezőgazdasági gépekkel is.

A magyar nemesítések közül a ‘Fibrol’ kifejezetten olajhasznú egylaki fajta, míg a ‘Tiborszállási’ például étkezési magnak kiváló nagy magtömege miatt. A listában látható kettős hasznosítási irányú és kifejezetten rostnak való fajta is.

2. Termesztési feltételek

A legtöbb szakforrás szerint (Bócsa Iván, Finta Zuzana) a kender a jó vízgazdálkodású, jó tápanyag-ellátottságú földeket szereti. Tápanyagigényes növény, különösen nitrogénből, foszforból és káliumból igényel megfelelő utánpótlást, de csak az optimális mennyiségig, mivel, ahogy más kultúrnövényeknél is, a túl sok nitrogén a kender esetében is minőségromláshoz vezet. A vízigény a fejlődési szakaszok között eltérő, virágzás és magképződés idején magasabb.

Szántóföldi növények vízigénye (Forrás: Lantos Zs. Gazdasági növények vízhasznosítása. 2007. Acta Agronomica Óváriensis Vol. 49. No. 2.1. alapján készített grafikon)

3. Növényvédelem

Magtermesztés esetében szükséges leginkább a növényvédelem, mivel a rost és a szár tekintetében nincs számottevő kártevő. Azonban a gyapottok bagolylepke lehet az állományunk pestise, ha nem védekezünk ellene. Sajnos túl sok lehetőségünk nincs, összesen 3 különböző rovarölő szer van engedélyezve az ipari kenderre, ebből pedig csak egy bio.

Kenderre alkalmazható növényvédő szerek adatbázisa (forrás: NÉBIH)

Gyapottok bagolylepke (Helicoverpa armigera) hernyója kendernövényen (forrás: Kovács Anett)

4. Vetés, aratás

A vetés sűrűsége nagyban meghatározza az aratási lehetőségeket, ugyanis tág térállásban, bár kiváló „karácsonyfákat” fogunk termeszteni, azokat semmilyen mai szokványos aratásra szánt berendezéssel nem fogjuk tudni learatni. Ebbe a hibába nagyon sokan beleestek az elmúlt időszakban. Vissza kell itt utaljak a fajtaválasztás fontosságára is, mivel vannak elágazásra hajlamosabb fajták és vannak, amik homogénebb állományt adnak.

„Karácsonyfa kender”, ami a tág térállás miatt bokrosodott el (forrás: Ivanics Anna)

Tegyük fel, hogy a fajtánk nem kifejezetten elágazásra hajlamos. Ugyanakkor ha sok szabad helye marad, még ezek a fajták is kontrollálhatatlanul elágazhatnak, és ennek eredményeként a különböző ágakon különböző magasságba kerülnek a termőzónák, melyek ráadásul nem egységesen fognak beérni. Ekkor már csak a századfordulós aratástechnika segít. Ha szerencsések vagyunk, és van még az országban lévő kb. 5 ZSK-ból egy a közelben, akkor azzal megpróbálkozhatunk, máskülönben kézi erővel kell megbirkóznunk a növényekkel. Mivel a kendermag szépen utó tud érni, érdemes kévébe kötni és kúpba rakni a növényeket. Körülbelül 2 hét alatt beérik annyira, hogy már csépelhető.

Kúpba rakott kender (forrás: Ivanics Anna)

Amennyiben dupla gabona, de max. 40 cm a sortáv, nem fog számottevően karácsonyfásodni a növényünk és megtehetjük, hogy hagyományosabb kombájnnal arassunk. Tőtávnak 10-20 cm megfelelő, különböző ajánlások alapján 30-70 mag/m² ajánlott a jó magtermésre (~50 kg/ha). Vannak azért így is további feltételek. A gépi aratáshoz ideális növény nem lehet sokkal magasabb, mint két méter, nem ágazik el számottevően, eltaláljuk az aratás megfelelő pillanatát (mielőtt kipereg az összes mag) és a vágóasztalon minden forgó alkatrészt le kell fedni, amire felcsavarodhat a rost. Utóbbi igen fontos, ugyanis nem egyszer fordult már elő, hogy beakasztotta a gépet az erős rost. Sose hiszik el, de tényleg nagyon erős.

Trükkös termesztés: Létezik a kender esetében egy trükk, amivel a betakarítást egyszerűbbé tehetjük és a hozamot is maximalizálhatjuk. Utóbbiban mondjuk megoszlanak a vélemények, hogy megéri-e, de van egy létező gyakorlat, a növény visszavágása (toppolás) annak érdekében, hogy elágazásokkal homogenizálható legyen a termőzóna kialakulásának magassága. Ez alacsonyabb, betakarítás szempontjából könnyebben gépesíthető növényeket eredményez, illetve a magzóna érésének időbeli különbsége is valamivel rövidül, amely révén jobban tervezhetővé válik a betakarítás ideje. Az eljárással szembeni ellenvélemények leginkább amellett fogalmazódnak meg, hogy ezzel stressz éri a növényt, továbbá a bokrosodást követően nehezebb a sorok között az esetleges növényvédelmi munkákat elvégezni, illetve, hogy nem számottevően több a hozam ezáltal.

Toppolás a kender ültetvényben (forrás: Ivanics Anna)

5. Tárolás, minőségi buktatók, csírázóképesség

A csépléssel kapcsolatban máris egy fontos jogszabályi részletről kell szót ejteni. A cséplési aljra is a drogtörvény vonatkozik, ezért azt hivatalosan meg kell semmisíteni. Vissza lehet tárcsázni vagy el lehet égetni, de nem árt pár fotót is lőni erről, mert az ördög nem alszik. Amint megvan a magunk, jöhet a tisztítás és szárítás. A legtöbb gyommag és a nagyon éretlen magok jól elkülönülnek, kivéve talán a csattanó maszlag, ami vígan éldegél a kenderünk tövében. Valamiért ezt a növényt nem érdekli túlzottan a kender egyébként elég jó gyomelnyomó képessége. Szárítani 12%-os nedvességtartalomra kell a kendermagot. Ezt követően jön a következő kérdés:

---

---

6. Értékesítés vagy további feldolgozás?

A kendermag direktben is jól értékesíthető több irányba is.

• Vetőmag: Azért itt egy picit más a helyzet, mert termeltetési szerződéssel kell kezdeni, és a termesztés technológiája is némileg eltér, hiszen a kellő mennyiség megfelelő csíraképességének biztosítása egy olyan növénynél, ahol az 50 centis termőzónában nem egyszerre érnek a magok, kihívás. Erre leginkább a tág térállású, kúpba rakós termesztés lenne megfelelő a mennyiség és minőség tekintetében, viszont ez a módszer kifejezetten emberi erőforrás igényes. A második, még jó lehetőség a fentebb említett visszavágásos technológia, ami ebben a szegmensben jó eredményekkel alkalmazható, hiszen célunk, hogy a magok minél nagyobb arányban és mennyiségben legyenek érettek.

• Árumag: Az árumagot sokféle irányba értékesíthetjük közvetlenül. Az egyik legnagyobb felvelőpiac talán a takarmánygyártás, mivel a nagy fehérjetartalmú mag különösen alkalmas halak, baromfik takarmányozására, vagy akár bekerülhet egyéb állatok eledelébe is. Kiemelném a sporthorgászat felvelőpiacát, mivel Magyarországon elég sok kis márka gyárt sporthorgászoknak etetőanyagot, és a MOHOSZ szabályzata alapján már nem lehet csak úgy kukoricával tömni a halakat, minőségi táplálékra van szükségük, például kenderre. Az árumagot szintén könnyen értékesíthetjük olajsajtoló üzemek részére, mivel az élelmiszer célú olajon túl a kozmetikumok is nagy felvevőpiac a számukra, ráadásul az olajsajtolás melléktermékeként kiváló minőségű proteinpor és kendermagliszt keletkezik. Értékesíthetünk közvetlenül további élelmiszer-feldolgozók irányába, akik kendermagtejként, hántolt kendermagként, müzli alapanyagként vagy más élelmiszeri alapanyagként értékesítik további élelmiszeripari feldolgozókhoz, esetleg maguk dobják közvetlenül a piacra.

Hántolatlan kendermag (forrás: Ivanics Anna)

• További feldolgozás: Amennyiben úgy döntünk, nagyobb hozzáadott értékkel adnánk túl a magunkon, két irányba indulhatunk. Beruházunk vagy bérmunkáztatunk. Elsődleges feldolgozásként választhatjuk a hántolást, mely nem éppen egy egyszerű technológia, mivel a kendermag rendkívül olajos és a nem megfelelő beállítások mellett hamar szétkenődik ahelyett, hogy hántolt mag keletkezne. A feldolgozására létezik már köves malom, és van fúvókás roppantásos módszer is, ami megfelelő minőséget ad. Amennyiben inkább a proteinpor vagy a magolaj vonalon indulunk el, akkor ezekhez is kiváló kisgépek és kis szolgáltatók érhetőek el.

Összességében:

Nem az a kérdés, hogy „lehet-e”, hanem hogy milyen fajtával, milyen technológiával és milyen vevőnek termelünk.

Felhasznált és ajánlott irodalom:

• OGYÉI Nyilvántartásba vételi adatlap

• Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH). Általános tájékoztató a kender alapú élelmiszerek forgalomba hozataláról és azok szabályozásáról. 2024. január 11.

• Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ). Országos versenyszabályzat 2026.

• Finta Zuzana. A kender olajtartalom növelésének hatása a zsírsavösszetétel és a fontosabb agronómiai tulajdonságok alakulására. Doktori (PhD) értekezés, Szent István Egyetem, 2012. DOI: 10.14751/SZIE.2013.006

• Lantos Zsuzsa - Gazdasági növények vízhasznosítása. 2007. Acta Agronomica Óváriensis Vol. 49. No. 2.1. kötet

• Bócsa Iván - A kender és termesztése. Agroinform Kiadó, 2004. ISBN: 9789635028306

• Ivanics Anna. Hazai kenderipari kutatások. Magyar Textiltechnika, LXXII. évf., 2019/3, 6–7. oldal.

• Ivanics Anna. Fenntarthatóság? Kender! Magyar Textiltechnika, LXXII. évf., 2019/2, 17–18. oldal.

• Ivanics Anna, Molnár György, Beszédes Nimród Attiláné, Ilyés Réka - Kenderben a jövő – Ipari kender termékpálya áttekintés. 2023 ISBN: 978-615-5639-47-0

• Finta Zuzana, Aczél Ádám, Barkaszi Levente, Pásztor Zsolt, Ivanics Anna, Pfeffer Kristóf - Kulturális alapú gazdaságfejlesztés a Kárpát-medencében. Az ipari kenderre épülô népi kézmûvesség és közösségépítés módszertani megalapozása (2017) ISBN 978-963-651-505-8