🌳 Ledőlni látszik a fákat gyilkoló zuzmók mítosza?
🏵️ Mi fán terem a zuzmó?
Az örök kérdés
Sokszor kérdezik tőlem, hogy a zuzmók károsítják-e, megölik-e a fákat, leszedjék-e őket a kertjükben növő gyümölcsfákról? A zuzmókutatás területén csak minimálisan találkozni olyan esetekkel, amik a zuzmók fákat károsító hatását bizonyítanák. Ezzel szemben a többségében anonim „ismeretterjesztő” cikkek nem támasztják alá tudományos tényekkel a zuzmók károsító hatását, pusztán eltávolítási javaslatokat közölnek. Vajon honnan eredhetnek ezek a tévhitek? Sajnos sokszor még a zuzmók ártalmasságát cáfoló ismeretterjesztő cikkekből is hiányoznak a szilárd tudományos bizonyítékok. Ezért nemzetközi publikációk segítségével igyekeztem választ találni a sokakat foglalkoztató kérdésre.
Mi fán terem a zuzmó?
A zuzmók gomba (mikobionta) és fotoszintetizáló alga vagy cianobaktérium (fotobionta) partnerből álló teleptestű, autotróf, poikilohidrikus élőlények, gyakran a szimbiózis mintapéldájaként említik őket (Farkas 2007, Nash 2008). A gomba alkotja a telep nagyjából 90%-át: biztosítja a struktúrát, az ásványi anyag- és vízfelvételt, ezáltal védve, segítve a fotobionta partnert, ami fotoszintetikus termékekkel, tápanyaggal látja el a gombát. A zuzmók a sarkvidékektől a trópusokig szinte minden élőhelyen és felszínen képesek megtelepedni: fák kérgén, sziklákon, talajon, de az ember által létrehozott antropogén felszíneken is, amikbe többnyire csak apró, néhány milliméter hosszú, gombahifákból álló képletekkel (rizinákkal) kapaszkodnak.
Életmódjuk igen speciális – poikilohidrikus élőlények. Vízszállító szövetek hiányában nem képesek aktívan szabályozni vízháztartásukat, ezért telepük passzívan követi a környezet vízállapotát. Esőben, vagy magas páratartalom mellett telepeik nedvesek, fiziológiailag aktívak, míg erős napsütésben alacsony páratartalom mellett kiszáradnak, ekkor működésük nyugalmi állapotba kerül. Ez a folyamatos kiszáradás-újranedvesedés ciklus védi meg a fotoszintetikus apparátust a túlzott fényenergia károsító hatásától, hiszen ha nincs fotoszintézis, hosszú távon sem a gomba, sem az alga nem képes túlélni.
A világon több, mint 13500 zuzmófaj él, hazánkban pedig több, mint 940 faj (Farkas, 2024). Formájuk, alakjuk és színük rendkívül változatos, ez utóbbi elsősorban a speciális zuzmóanyagaiknak köszönhető.
A gyümölcsfák lakói
A több, mint 900 faj közül hazánkban csak kevés telepedik meg gyümölcsfákon is. Különösen feltűnőek lombhullástól lombfakadásig a sárga falizuzmó (Xanthoria parietina) aranysárga telepei. A zuzmók télen a páradús levegőből könnyen jutnak nedvességhez, ami elengedhetetlen a metabolikus aktivitáshoz, a szórt fény pedig nem károsítja a fotoszintetikus apparátust, így a beérkező fény nagy része hatékonyan fordítható fotoszintézisre (Nash 2008). Ráadásul a falevelek sem árnyékolják őket, így jobban „szem előtt” vannak. Sárga telepeik színét a parietin nevű zuzmóanyag, pigment adja, aminek elsődleges feladata, hogy megvédje a zuzmóban lévő fotobiontát a káros UV-sugárzástól (Solhaug & Gauslaa 1996).
Mégsem csak kapaszkodnak?
 | A guest post by
|