A legutóbbi Fekete Technológia adásban Nagy Csabával és dr. Kismányoky Andrással, a KWS munkatársaival beszélgettünk a magyarországi repcehelyzetről.
Többek között arról is beszéltünk, hogy a magyar piacon van némi messiásvárás az újgenerációs repcehibridek irányába, hiszen az elmúlt 10 évben olyan széleskörű változások álltak be a repce termeszthetőségének és jövedelmezőségének a kérdésében, hogy ezzel nehéz volt a lépést tartani bármilyen fronton - köztük nemesítési fronton is.
A következő ábra a repce termőterületének százalékos változását mutatja a 2015-ös bázisévhez viszonyítva. Látható, hogy Magyarországon és az EU-27-ben is 2018-ig a termőterületek növekedtek, majd 2019-ben hirtelen visszaesés következett be. Ezt követően azonban a két görbe eltérő pályát követ: míg Magyarországon a termőterület évről évre folyamatosan és meredeken zsugorodik, addig az EU-27 országaiban a visszaesés után stabilizálódik és alapvetően emelkedik a repce vetésterülete.
De akkor mi a baj idehaza? Miért a magyar repce a vesztese a 2018-as nagy visszaesésnek és miért nem tér magához azóta sem? Hogy lehet az, hogy a 330 000 hektáros rekord termőterülethez képest 2023-ban alig 189 000 hektáron termett repce?
A repce magyarországi mélyrepülésének története
2018
330 ezer hektár – a legmagasabb szint. Ezután kezdődött a fokozatos hanyatlás. A neonikotinoid típusú klotianidin, imidakloprid és tiametoxam hatóanyagok szabadföldi felhasználását az EU Bizottság korlátozta.2019
Kivonják a klórpirifoszt, nehezedik a növényvédelem. 2019 végén megszületett a tilalom, 2019 májusától kezdődően visszavonás, és 2020. február 16-ig minden készítményt be kellett gyűjteni, felhasználni pedig 2020. április 16-ig lehetett.
