Fokozottan védett hal a tányéron: Jennifer Lopez és a dunai galóca története
A keszeg paprikás lisztben, csapolt borsodival már nem is jó?
A természetvédelem és a piac ritkán járnak kéz a kézben – de néha mégis. Egy védett faj húsából készült fogás egy luxusétteremben elsőre botránynak tűnhet, pedig lehet, hogy épp a piac segíti megmenteni az eltűnéstől. De vajon a dunai galóca története csak egy celebgasztronómiai szenzáció, vagy iskolapéldája annak, hogyan válhat a piaci kereslet egy természetvédelmi célú tenyésztési program motorjává?
A két hónappal ezelőtt esedékes Jennifer Lopez koncert kapcsán szárnyra kapott egy hír:
A dunai galóca mindent vitt – kiderült, melyik magyar szakács főz majd Jennifer Lopezre
Ha nem hallottál még a dunai galócáról (Hucho hucho) ne érezd rosszul magadat. Fokozottan védett, őshonos halfajunk, egyben a legnagyobb létező lazacféle: természetvédelmi értéke 100 000 forint. Nem gyakran akad horogra, így nem is igazán forog közszájon a neve. Na de mit keres egy fokozottan védett halfaj Jennifer Lopez tányérján?
Ehető, vagy nem ehető?
Érdemes a kérdést egy analógián keresztül megközelíteni. Magyarországon minden hüllő és kétéltű védett, ugyanakkor gyakran találkozhatunk az éttermek menüjében a békacombbal. Akkor ez most hogy is van?
Az ide tartozó jogszabály kimondja:
Tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása, engedély nélküli szaporítása, adásvétele.A válasz egyszerű: A Magyarországon kapható békacomb szinte kivétel nélkül importból származik. Leggyakoribb források: Délkelet-Ázsia, Törökország, Albánia, Franciaország (ahol bizonyos fajok nem védettek, vagy farmon tenyésztik őket). Ezeket a békákat vagy vadon fogják (sokszor kritizált módon), vagy tenyésztik.
A kínai ehető béka (Hoplobatrachus rugulosus) vagy a rákevő béka (Fejervarya cancrivora) hazánkban nem honos fajok, így védettséget sem élveznek.
Akkor tehát az import a kóser?
Nem feltétlenül. Egy európai uniós irányelv az uniós szinten védett állatfajokat részletezi, ahol a dunai galóca két listán is szerepel.
II. melléklet: Közösségi jelentőségű állat- és növényfajok, amelyek megőrzéséhez különleges természetmegőrzési területek kijelölése szükséges.
Itt a dunai galóca természetes populációi élvezik a védelmet.
V. melléklet: Közösségi jelentőségű állat- és növényfajok, amelyek vadon történő begyűjtése, valamint hasznosítása igazgatási rendszabályok hatálya alá vonható
Vagyis mindkét lista a természetes, vad populációkat védi. De hogyan lehet egy védett halfajnak nem természetes populációja, ha a tartása, szaporítása és kereskedelme tilos?
Nehezen. Nagyon nehezen.