Felzárkózás a világhoz: a technológiai élvonalba vágyó magyar agrár startupok kihívásai és lehetőségei
Az elmúlt években sorra tűntek fel a magyar mezőgazdaságban az olyan induló vállalkozások, amelyek nemcsak technológiai újítást hoznak, hanem reagálnak is az ágazat egyre sürgetőbb problémáira, mint a munkaerőhiány, az éghajlatváltozás vagy a verseny és az árnyomás. Az agrár startupok kitartó munkája nyomán látott bimbózó sikerek azt jelzik, hogy a magyar mezőgazdaság nemcsak felvevőpiaca tud lenni az innovációnak - hanem forrása is.
A következő cikkben megvizsgáljuk, hogy mi hazánkban az általános közérzet és mik az érzékelt nehézségek a magyarországról induló innovációs vállalkozások esetében – ám ehhez először vegyünk sorra pár hazai startupot, hogy kicsit kézzelfoghatóbb legyen a dolog!
Scoutlabs és a digitális kártevőfigyelés
A legismertebb példák közé tartozik a Scoutlabs, amely működése során mesterséges intelligenciát és gépi tanulást is használó rovarcsapdákat fejleszt. Ezek a könnyen telepíthető, „a dolgok internetét,” azaz IoT-ot használó eszközök, amik képesek valós időben észlelni a rovarfertőzéseket, így lehetővé teszik a célzott védekezést. A rendszerrel csökkenthető a vegyszerhasználat, kíméli a hasznos rovarokat, és ami sokaknál döntő érv lehet: megtakarítja a hagyományos megfigyelés munkaerőköltségeit. A vállalat 2024-ben a nagy presztízsű, összeurópai EIT Food Fast Track programban közel 400 ezer eurós támogatáshoz jutott, és mára több országban, így az USA-ban is működnek csapdahálózatai.
GuardenAI – magyar fejlesztés a rovarirtásban
Hasonlóan ígéretes a GuardenAI, amely lézeres technológiával detektálja és pusztítja el a rovarkártevőket – azaz teljesen vegyszermentesen. A rendszer önállóan dönt a célzásról, azaz valós idejű, precíziós beavatkozásra képes. A startup a rezisztenciával vagy munkaerőhiánnyal küzdő gazdáknak éppúgy megoldást szeretne kínálni, mint a vegyszermentességre gazdasági vagy ökológiai okokból átálló termelőknek. A fejlesztés nagyon sok ponton igen szorosan illeszkedik az uniós zöldmegállapodás, közkeletű angol nevén a „Green Deal” céljaihoz. A csapat célja egy olyan piacérett, egyértelmű versenyelőnyt biztosítani képes, valódi, gyakorlati alternatíva nyújtása a gazdáknak, amely által a zöldebb irányba történő elmozdulás nem kényszer-, hanem „profitpályán” történik. Legutóbb a rangos Malta EU Summiten hallgathatták meg őket a befektetők és érdeklődők, ahol körülbelül 1000 induló közül jutottak a 15 résztvevős döntőbe.
Vertikális és vízmentes gazdálkodás: Green Drops Farm és bedrock.farm
A Green Drops Farm toronyszerű termesztőeszközöket kínál, amelyekben talajmentesen, tápoldattal és kontrollált környezetben lehet zöldséget és fűszernövényt termeszteni – így kéretőzve fel a „vertikális farmok” lépten-nyomon megfigyelhető tendenciájára. Az ilyen művelés nem csak a „hiperlokális”, például különösen a városi környezetben lehet hasznos, bár tagadhatatlan, hogy számos megoldást ide szántak. További előnye lehet, hogy a rossz vízellátottságú, esetleg jelentősen vízkorlátozott területeken lehet versenyképes alternatíva. A bedrock.farm ezzel hasonló csoportot céloz, talán egyértelműbb keretek között: szintén IoT-alapú szenzoraival a beltéri termesztés minőségét és stabilitását célozzák erősíteni, elsősorban a vendéglátóipar szereplőinek.
Precíziós permetezés: technológiai reformer WeedEye
Az egyik korai hazai kockázati tőkés, az OUVC nemrég szállt be a WeedEye-ba. A magyar mérnöki tudásra alapuló agtech startup a gyomirtási és a precíziós gazdálkodás piacára lépett be, ahol az utóbbi időben kifejezetten sokan keresnek réseket. Fejlett kamerarendszerrel és valós idejű képfeldolgozással keresztezték a már létező eszközökhöz illeszthető permetezőrendszerüket. A foltpermetezés (spot-spraying) technológiája könnyen érthető előnyökkel jár: jelentősen csökkentheti a vegyszerfelhasználást, a növényeket érő fitotoxikus hatásokat, és a szerhasználat visszafogásával a termelési költségeket. A befektetés képében érkező piaci elismerést talán leginkább az válthatta ki, hogy a könnyű, azaz gyors integráció felől közelítettek az alapítók. A megoldás – állításuk szerint – ellenáll a gyakorlatban gyakran jelentkező sokkoknak, mint a rezgések vagy a vegyszerek, és a leírásból általában is az sejlik fel, hogy a mindennapi mezőgazdasági üzemkörnyezetet vezércsillagul választva fejlesztették.
Ilyen és ehhez hasonló vállalatok törik tehát az utat hazánk és a világ agráriumában. Elsőre ígéretes, de mi kellene ahhoz, hogy nemzetgazdasági szinten is jelentőssé váljanak?
Az óriások asztalánál, avagy mi kell a világveréshez?
Bár a magyar agrárstartup-ökoszisztéma egyre színesebb, a legfogasabb kérdés továbbra is a finanszírozás.
A Startup Hungary 2023-as adatai szerint Magyarországon mindössze 5,5 euró jutott egy főre startup-befektetésként – szemben Észtország 842 eurós értékével.  | A guest post by
|