🧑‍🤝‍🧑 Ez az a bizonyos jel: itt az ideje otthon is beszélni a generációváltásról!

⁉️ Miért nem a támogatások hiánya a legnagyobb probléma a generációváltásban

Hálás vagyok, amiért gazdálkodó családba születtem, és külön szerencsésnek érzem magam, hogy a doktori disszertációm témája – a mezőgazdasági generációváltás – egybeesik az életem jelenleg meghatározó történéseivel. A következőkben szeretném bemutatni az olvasóknak, hogy kutatótársaimmal milyen eredményekre jutottunk a generációváltást illetően a magyar gazdák körében.

Az adatok rossz irányt mutatnak

Első körben nézzünk néhány európai adatot. Az Eurostat (2020) szerint az Európai Unióban a gazdálkodók átlagéletkora 57 év, míg Magyarországon ugyanezen időszakban 57,9 év volt. Különösen fontos megfigyelni a 40 év alatti gazdálkodók arányát: az uniós átlag 11,9%, Magyarországon csak 9,9%. Viszonyításképpen Romániában ez a szám 10%, Lengyelországban 21% és Ausztriában 23,4%. Összességében jól látható különbség mutatkozik meg olyan országokkal szemben, ahol több fiatal vállal szerepet a mezőgazdaságban. Az aggodalmakat a KSH 2023-as agrárcenzusa is megerősíti: tovább csökken a gazdálkodók száma, miközben nő a 65 év felettiek aránya.

Ugyanakkor egy kifejezetten biztató tendencia is megfigyelhető: a közép- és felsőfokú agrárszakképzettséggel rendelkezők aránya látványosan emelkedett, még akkor is, ha a mezőgazdasági végzettség nélkül gazdálkodók aránya továbbra is magas (55,1%).

Interjúk a gazdákkal

A kutatás kvalitatív pillérét 19 mélyinterjú alkotta, melyeket úgy állítottunk össze, hogy minden vármegyéből megszólítsunk egy gazdálkodót.

---

Az interjúalanyok között

• 5 nő és

• 14 férfi szerepelt,

és a mezőgazdaság különböző ágazatait képviselték.

---

A megkérdezett korosztály is széles skálán oszlik meg:

• a legfiatalabb gazda 20,

• míg a legidősebb 62 éves.

---

A bevont termelői kör rendkívül sokszínűen alakult, hiszen

• a 0,6 hektáros kisgazdától

• egészen a több ezer hektáron gazdálkodó

agrárcég vezetőjéig minden típust sikerült bevonnunk.

---

Minden interjúalany kiemelte, hogy beleszületett a mezőgazdaságba, a gyermekkori részvétel és a mindennapi mezőgazdasági munka korai megtapasztalása pedig fokozatos elköteleződést eredményezett. Hallottunk olyan gazdálkodókról, akik korábban más iparágban vagy vállalatnál kalandoztak, mielőtt visszatértek a családi gazdaságba, de még ez a néhány „késői” kezdet is megerősíti a családi háttér meghatározó szerepét.