Hálás vagyok, amiért gazdálkodó családba születtem, és külön szerencsésnek érzem magam, hogy a doktori disszertációm témája – a mezőgazdasági generációváltás – egybeesik az életem jelenleg meghatározó történéseivel. A következőkben szeretném bemutatni az olvasóknak, hogy kutatótársaimmal milyen eredményekre jutottunk a generációváltást illetően a magyar gazdák körében.
Az adatok rossz irányt mutatnak
Első körben nézzünk néhány európai adatot. Az Eurostat (2020) szerint az Európai Unióban a gazdálkodók átlagéletkora 57 év, míg Magyarországon ugyanezen időszakban 57,9 év volt. Különösen fontos megfigyelni a 40 év alatti gazdálkodók arányát: az uniós átlag 11,9%, Magyarországon csak 9,9%. Viszonyításképpen Romániában ez a szám 10%, Lengyelországban 21% és Ausztriában 23,4%. Összességében jól látható különbség mutatkozik meg olyan országokkal szemben, ahol több fiatal vállal szerepet a mezőgazdaságban. Az aggodalmakat a KSH 2023-as agrárcenzusa is megerősíti: tovább csökken a gazdálkodók száma, miközben nő a 65 év felettiek aránya.
Ugyanakkor egy kifejezetten biztató tendencia is megfigyelhető: a közép- és felsőfokú agrárszakképzettséggel rendelkezők aránya látványosan emelkedett, még akkor is, ha a mezőgazdasági végzettség nélkül gazdálkodók aránya továbbra is magas (55,1%).
Interjúk a gazdákkal
A kutatás kvalitatív pillérét 19 mélyinterjú alkotta, melyeket úgy állítottunk össze, hogy minden vármegyéből megszólítsunk egy gazdálkodót.
Az interjúalanyok között
5 nő és
14 férfi szerepelt,
és a mezőgazdaság különböző ágazatait képviselték.
