👽 A kertek xenomorf arctámadója - tények és tévhitek a borostyánról
Van, aki áldja, van, aki átkozza. Te melyik?
Talán nem túlzás azt mondani, hogy A nyolcadik utas: a Halál című sci-fi örökre beírta magát a filmtörténelembe és a nézők emlékezetébe. A Nostromo teherszállító űrhajó legénysége úton hazafele a Földre egy titokzatos jeladást fog az LV-426 nevű holdról. Leszállva egy régen becsapódott űrhajót találnak, amelyet átvizsgálnak. A raktérhez érve számtalan tojásszerű képződményt találnak, majd az egyikből egy rákszerű lény ugrik ki és karjaival a legénység egyik tagjának arcára tapad. A xenomorf, vagyis az idegen juvenilis alakjának csak egy feladata van: hogy a lényt a gazdatestbe juttassa, amin belül ki tud fejlődni. Amint ezt elvégezte, leválik az áldozat arcáról, a többi pedig már filmtörténelem.
Ridley Scott rendezésében a mozinézők gyakorlatilag először tapasztalhattak ilyen mély undort, borzongást és félelmet a filmvásznon, mindenkire sokkolóan hatott, pedig a filmesek egyszerűen csak olyan létező és természetes dolgokat nagyítottak fel és tettek félelmetesebbé, mint például a parazitizmus, amikor az egyed egy másik, ún. gazdatestben fejlődik ki.
Nem állíthatom biztosan, de ha a rendező valaha is látott már fáról leszedett borostyánt, az könnyen inspirálhatta a horrorisztikus arctámadó megalkotásában.
Minden bizonnyal az egyik legmegosztóbb kerti növénycsoport a borostyán nemzetség (Hedera), azon belül pedig az úton-útfélen megjelenő közönséges borostyán (Hedera helix). Kertészetekben természetesen más fajok is megtalálhatóak, mint például az ír borostyán, kaukázusi borostyán, algériai borostyán stb.
Akik egyáltalán felismerik őket, jártukban-keltükben, azok között vannak, akik tűzzel-vassal irtanák, ahonnan csak lehet, és van egy sokkal szűkebb csoport, akik reálisan állnak ehhez a növénycsoporthoz. Ez a megosztottság több tényezőre vezethető vissza.
 | A guest post by
|